Értesítvény a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda 1879-80. tanévéről

11

Olvasmányok közül tárgyaltattak: Szt.-István magyar király legendája, Szt. Gellért Csanádi püspök élete, a háromszor koronázott király, Szt. László és a tatárjárás.

Tankönyv: Ihász Gábor „Magyar nyelvtana“ az algymnasium használatára. 18-ik kiadás. Budapest. Lampel. 1875. és Dr. Kármán Mór „Magyar olvasókönyve“ 2. rész. Budapest. Eggenbergcr 1875.

3. A német nyelvből. Hetenkint 3 óra. — A névszók ismétlése után az ige mint állítmány. Az igetan. Az elöljárók, határozók és kötőszók. A fő- és mellékmondat megkülönböztetése. Szóképzéstan. — Olvasmányok fordítása és elemzése, — Hetenkint egy írásbeli dolgozat.

Tankönyv: Felsmann J.: Német Gramatika és Dr. Heinrich G. Német olvasókönyv II. K.

4. A franczia nyelvből. Hetenkint 3 óra. — A hangtanról. — Az egyszerű mondatról. Az igehajlitásról állító és tagadó alakban. — A négy rendes igealak és a segédigék jelentőmódja valamennyi idejének ragozásáról. — A kapcsolatos, majd a főnévi személyes névmásokról. — A nemszócskákról. — A melléknévről. — A számnévről — A név ejtegetéséről. — A többes számról. — A nőnem képzéséről. A melléknév fokozásáról. — Mutató-, birtokos-, kérdő-, vonatkozó- és határozatlan névmásokról. — Némely viszonyszók használatáról. — A le, la, les állitmányos használatáról az étre segédigével. — Az írásbeli dolgozatok tárgyát a tankönyvben előforduló gyakorlatok — fordítások magyarból francziára és viszont szolgáltatták. Olvasmány : Le Grillon, Flóriántól.

Tankönyv: Mager-Hofer nyelvtana. I. rész. Budapest.

5. A földrajzból. Hetenkint 2 óra. Europa oro- és hydrographiája, meterologia; az örökös v. osztrák tartományok politikai felosztása; a német birodalom királyságai, nagyherczegségei, herczegségei, fejedelemségei és a szabadvárosok ; Helvétia, Nagy-británia, Franczia-, Orosz- és Svédország. Tankönyv: Dr. Cherven Flóris „Földirati tankönyve“ Haueke-Környei nyomán I. kötet. Budapest. Lampel. 1871.

6. A természetrajzból. Hetenkint 2 óra. Az állattanból; a gyik, sikló, közönséges teknősbéka, kecskebéka, foltos tűzöl, ponty, sügér, kecsege, bábrabló ékény, cserebogár, széleit merüly, temető dögész, körisbogár, betűző szú, alma hópaiz8, pézsma ezinezér, katiczabogár, galagonya özöndék, selymér, halálfejü pille, alma tokász, mézelő méh, vörös hangya, rózsa guboncz, rózsa levelész, ollós rinya, keresztes pók, földi giliszta, éti biga, festő gyöngyike, tüskebörííek, bomlaszok, polypok, ázalagok és gyöklábuak. A növénytanból: zab, közönséges mályva, édesgyökerü páfrány, mezei zsurló, kapcsos korpafü, mohok zuzmók moszatok és gombák.

Tankönyv: Kriesch János „Természetrajz elemei“, 6. kiadás. Budapest. Nagel. 1876.

7. A számtanból. Hetenkint 3 óra. Szorzási előnyök, rövidített szorzás és osztás, arányok, arányiatok, hármasszabályi feladatok megoldása kcttőstétel vonalmód és arányiatok által; kamatszámítás 100-tól, 100-ra és 100-ból; Tara