A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1878-79. tanév végén

15 4. A fraiiczia nyelvből. Hetenkint 3 óra. A bővített mondatról. — A névragozásról. — A határozott, határozatlan és részlö névelő használatáról. — A jelzői viszonyról. — A de és a használatáról. — Az értelmezvényröl. — Az igeragozás folytatásáról. — (A subjonctif.) Az igeidők képzéséről. — Az igék kiegészítéséről. — Régime direct, régime indirect. — A közép, a szen­vedő igealakról. — A névmásos igeragozásról. — Rendhagyók. — Személy­telen igék. — A tárgyas névmásról. — A határozói kiegészitésről. — A vi­szonyszókról. Az egyszerű, a képzett, az összetett határozókról. — Olvasmá­nyok: Le Petit Chaperon rouge Perraultól. — Le jour, la nuit les heures, Cortauberttől. — L’ enfant de la Montagne, Catalautól. Tankönyv: Mint a második osztályban. 5. A földrajzból. Hetenkint 2 óra. Ázsia és Afrika kiterjedése, körrajza, oro- és hydrographiája, lakossága; politikai beosztása; az egyes or­szágok részletes ismertetése. Csillagászati földrajzból az égi testek felosztása, nap, bolygók hold, üstökösök, a föld kozmikus szempontból. Tankönyv: Hauke, Cherven földrajza III. 6. A természettanból. Hetenkint 4 óra. A testek általános tulajdo­nai; a meleg hatása a testekre; a hőmérők szerkezete; a testek halmaz-álla­potának változása és kötött meleg; erömütani és vegytani hőforrások; a nap és föld mint melegforrások, A delejesség kísérleti ismertetése; delejes sarkok vonzás és taszitástörvénye; a föld delejes hatásáról; a dörzsvillámosság alap- kisérletei; a villámos megosztás; dörzsvillamgép, villanytartó, Franklin-tábla és leydeni palaczk; a légköri villanyosság. Az érintési villanyoságtanból: az állandó lánczok és azok élettani, erömütani, fénytani, hőtani, vegyi és delejes hatásuk ; villanydelejek és ezek alkalmazása a Morse-féle távhirlő és Ritchie- fóle villanydelejes motorral; indított villany-folyamok előállítása a Ruhmkorff- féle szikrainditóval. A fénysugarak egyenesvonalu terjedése és sebessége, fényvisszaverödési tünemények a sik, a gömbidomu vájt és domború tükrök­nél; fénytörési tünemények a lencséken és a hasábon, a szem alkotása; lát­tam eszközök. Tankönyv: Pisko - Aujeszky „Természettana“ az alreáltanodák használatára. II. kiadás. Budapest. Heckenast. 7. A számtanból. Hetenkint 3 óra. Olasz gyakorlat; összetett ará­nyok és arányiatok; összetett hármasszabályi feladatok megfejtése, kettőstétel, vonalmód és aránylat által; kamat számitás napokra, hónapokra és évekre a fentebbi három mód szerint; határidő számítás ; egyszerű és összetett arányos osztás; elegyitési szabály. Tankönyv: Dr. Császár „Számtana“ III. rész. Budapest. 1875. 8. A mértani rajzból. Hetenkint 2 óra. A vetítések mint ábrázolási módok; pontok és egyenesek térbeli fekvése; vonalnak laphozi hajlása, vetü- lete és térbeli hossza; egy pont és egyenesnek különböző feltételek szerinti lefektetése vagy felemelése; a sik meghatározása; síkban fekvő pontok, egye­nesek és síkidomoknak a szelde körül a táblára való lefektetése vagy feleme-

Next

/
Thumbnails
Contents