A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1878-79. tanév végén

12

félszigeten: Spanyolország és Portugália. Az apennini félszigeten: az egyesitett Olaszország.

Tankönyv: Dr. Cherven Flóris „Földirati tankönyve“ Haucke- Környei nyomán, I. kötet. Budapest. Lampel R. 1871.

5. A természetrajzból hetenkint 3 óra. A kutya, macska, menyétke, medve, ló tulok, juh, öz teve, disznó, háziegér, közönséges denevér, vakond, kenguruh, chimpanse, rozmár, czet és rokonai, ember tyuk, galamb, lúd veréb, fehér gólya, harkály, héja, láng, bagoly, strutz és rokonoaik. A növénytanból : A kikeleti hóvirág, illatos ibolya, orvosi kankalin, leány kökörcsin, kökény szilva, nőszirom, kecske fűz, orgonafa, hódos tátkanaf, eredeti fenyő, széleslevelü kosbor, tölgyfa, czinadonia gódirc, cser, galyagona, vadgesztenyefa; mocsári nefelets, sóska, csipke rózsa, bodzafa, muhar, sás és rokonaik.

Tankönyv: Kriesch J. „Természetrajz elemei“ 6. kiadás. Búd. Nagel. 1876.

6. A számtanból hetenkint 4 óra. A négy alapművelet szóval és Írásban, alkalmazva megnevezett számokra; közönséges és tizedes törtszámok, ezekkel a négy alapművelet; közönséges törtszámoknak átváltoztatása tizedes törtszámokra és viszont; váltás, összevonás, métermérték és időszámítás.

Tankönyv: Dr. Császár „Számtana.“ Első rész, Budapest. 1875.

7. A mértani rajzból hetenkint 4 óra. Sik alaktan, gyakorlati és rajzi mérések alapján; a hosz- és szögmérő ismertetése és alkalmazása; a négy alapművelet hoszakra és szögekre alkalmazva; merőleges és egyenközü vonalok rajzolása; a körvonal; az egybevágóság és hasonlóság rajzi utón való megmagyarázása; a területmérték ismertetése; a sikábrák területeinek kiszámítása; egyszerű mértani díszítmények szabadkézzel való rajzolása.

Tankönyv: Dr. Szabóky Adolf „Mértan elemei“ Mocnik 15. bővített kiadása után méterrendszer szerint átdolgozva. 3 magyar kiadás. Budapest. Lampel R. 1875.

b) A második osztályban.

1. A történelemből. Hetenkint 2 óra. Az Arpádházbeli királyok folytatása; a királyság harcza a főnemességgel; a nemzeté a keleti barbár népekk, 1449—1490; az Anjouház és örökösei 1301—1439; a Hunyadiak kora 1439—1490; a nemzeti sülyedés a Jagelloház alatt 1490 — 1526.

Tankönyv: Horváth Mihály „Magyarok története“, Budapest, Franklintársulat, 1877.

2. A magyar nyelvből. Hetenkint 5 óra. Az igetan részletesen, a név-, tulajdonságnév-, ige- és határozó-képzők, a szóösszetétel; a mondattan részletesen; a szóegyeztetés; az alany és állitmány egyeztetése, szóvonzat és pedig: névelő és névragok vonzata, névutók és igék vonzata; szórend, természetes és nyomatékos szórend; az összetett mondat; az összesorzott mondat; a többszörösen összetett mondat és körmondat.

Olvasmányokul tárgyaltattak : Lykurgus, Solon, Szt.-István magyar király legendája, Szt. Gellért Csanádi püspök élete, a háromszor koronázott király, Szt. László és a tatárjárás.