A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1877-78. tanév végén

23

Tankönyv: Ribáry F. A legújabb kor története.

2. Magyar nyelvből. Hetenkint 3 óra. Költészettan: epikai-, lyrai- és dráma költészet elmélete. A magyar irodalom története; a fran- czia, ó-classikai, népies- és egyesítő irányú iskola; a nyelvújítás kora; az akadémia kora; uj népies epos; novella és regény költészet; politikai irodalom. Olvastattak: A legujabbkori remekírók költői müveiből vett szemelvények, különösen: Bessenyei „A természet panasza egy véres ütközet után“ ; Baróti Szabó „A ledőlt diófa“ ; Révai „Kikeletkor“ ; Dugonics „Ulysses hazatérése“ ; Dayka „A virtus becse“ ; Csokonay „A reményhez“ és „Zsugori uram“; Kazinczy „Vidához“ és „Gnomák“; Berzsenyi „Fohászkodás“ ; Vörösmarthy „Zalán futása“ és „Marót bán“ V. felvonása; Arany „Toldi“ XI. énekéből; Madách „Az ember tragoediájából“ az utolsó szakasz. Coriolán, szereposztással.

Tankönyv: Szvorényi „Magyar irodalmi tanulmányok.“ Budapest. 1868.

3. A német nyelvből. Hetenkint 2 óra. A stilistika általános törvényei; trópusok és figurák. Olvastattak: Schiller „Die Kraniche des Ibykus," „Der Taucher,“ „Die Bürgschaft.“ „Der Spaziergang,“ „Das Lied von der Glocke,“

Tankönyv: Dr. Heinrich „Lesebuch für höhere Lehranstalten. Budapest. 1875.

4. A franczia nyelvből. Hetenkint 2 óra. Apróbb osvasmányok különös tekintettel a bővített mondatokra, a rendes és rendhagyó igék ragozására ; tárgyas névmások és igehatározók használata.

Tankönyv: Mint a VI. osztályban.

5. A földrajzból. Hetenkint 2 óra. Mennyiségtani földrajz : Világ- egyetem; álló csillagok; éggömb; nap, föld, hold, bolygók. Természettani földrajz: Viz és száraz felületek; földünk vízszintes tagozása; a tenger és tulajdonságai; az egyes földrészek fekvése, határai, vízszintes tagozása és nagysága; Ázsia és Afrika földrajza.

Tankönyv: Szabó Ignácz „Természettani földrajza.“ 1869.

6. A terményrajzból. Hetenkint 3 óra. Az ásványtanból: bevezetés ; az alakbeli, természettani és vegytani tulajdonságok ; az egyes ásványok megismertetése. Kőzettanból: jegeczes és klasztikus kőzetek, egyszerű és összetett közetek; lényeges és mellékes alkatrészek; közetek szövege, elválása, fekvésének alakjai és nemei; közetek képződése; az egyes kőzetek ismertetése. A geológiából: Földünk keletkezésének története; öslénynélküli képlet, BÍlur és devon, kőszén és permképlet, trias, jura és krétaképlet; harmadkor, diluvium, az ember megjelenése, czölöpépitmé- nyek, az emberinem kora.

Tankönyv: Wissinger-, „Ásvány- kőzet- és földtana.“