A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1877-78. tanév végén
21 kora; a harmincz éves háború; az angol trónrombolás; a korlátlan fejedelmi hatalom kora; a 17. század vége és a 18-ik első fele; a spanyol és osztrák örökösödési háborúk; a hét éves háború. Tankönyv: Vaszary „Világtörténelme“ III. kötet, II. kiadás. Budapest 1877. 2. Magyar nyelvből. Hetenkint 3 óra. Szónoklattan: az anyag feltalálása és annak berendezése, a tartalom előadása és elszavalása. Olvastattak még: Cicero védbeszéde Manilius törvényjavaslata mellett; emlékbeszéd Vörösmarthy Mihály felett védelem ; P. J. számára. Tankönyv: Verböczy „Szonoklattana.“ Pécs. 1870. 3. A német nyelvből. Hetenkint 2 óra. Epikai és lyrai költészet. A nyelvtani ismeretek ébrentartása mellett olvastattak: Abdallah ; die Bürgschaft; der Eid; aus dem „Niebelungen Liede“; aus der „Messiade“; aus „Reinecke Fuchs;“ die Erzählung von den drei Ringen; das Wunder. Schiller Teli Vilmosa szereposztással. Tankönyv: Mint az V. osztályban. 4. A franczia nyelvből. Hetenkint 3 óra. Az összetett mondatról. A rendhagyó és hiányos igékről. Az igemódok és igeidők használatáról. Az igék vonzatáról. A mondatok rövidítéséről. Olvasmány: Cortambert: Form de la terre és termes geograpbiques czimii töredékei. Béranger: Les hirondelles czimíí költeménye. Hofer olvasókönyve nyomán. Tankönyv: Mint az V. osztályban. 5. Földrajzból. Hetenkint 2 óra. A magyar osztrák monarchia földrajza. Tankönyv: Mint az V. osztályban. 6. A természetrajból. Hetenkint 3 óra. Az álattan felosztása és történelme; az ember, emlősök; madarak ; hüllők ; kétéltűek; halak; fejlá- buak; szárnylábuak; haslábuak; lemezkopoltyusak ; zsákállatok; mohállatok; rovarok; pankányok; százlábúak; rákok; kerekes férgek; gyűrűs, fonal és lapférgek ; tüskönczök ; csillagonczok ; üstökönczök; medusák ; poly- pok; szivacsok; ázalagok; falkányok és gyöklábuak. Tankönyv: Thomé „Állattan.“ 7. A vegytanból. Hetenkint 3 óra. Az elemek csoportositása; a parány és tömecs fogalma ; a paránysuly; az elemek értékessége; a vegyek jelölése; tapasztalati és észszerű képletek; a vegyülés térés súlyviszonyai, leszármaztatva a nemleges elemek és azok egymásközti vegyületeinek előállításánál tapasztalt törvényekből. A nemleges elemek éleny-, köneny-, halvány- és kénvegyei. A fémélegek, kénegek, halvagok előállítása és viszont azok reductiója; a fémek nagyban való készítése; a fémek fontosabb
