A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1877-78. tanév végén

16 névmásról. — Olvasmány: La Fontaine, Le chéne et le roseau czimü meséje. Tankönyv. Mint a második osztályban. 5. A földrajzból. Hetenkint 2 óra. Ázsia és Afrika kiterjedése^ körrajza, oro- és hydrographiája, lakossága; politikai beosztása; az egyes országok részletes ismertetése. Csillagászati földrajzból az égi testek fel­osztása, nap, bolygok, hold, üstökösök, a föld kozmikus szempontból. Tankönyv: Hauke, Cherven földrajza III. 6. A természettanból. Hetenkint 4 óra. A testek általános tulaj­donai ; a meleg hatása a testekre; a hőmérők szerkezete ; a testek halmaz- állapotának változása és kötött meleg ; erümütani és vegytani hőforrások; a nap és föld mint melegforrások. A delejesség kísérleti ismertetése ; de­lejes sarkok vonzás és taszitástörvénye; a föld delejes hatásáról; a dörzs- villanyosság alapkisérletei; a villanyos megosztás; dörzsvillamgép, villany­tartó, Franklin-tábla és leydeni palaczk ; a légköri villanyosság. Az érintési villanyosságtanból: az állandó lánczok és azok élettani, erömütani, fénytani, hötani, vegyi és delejes hatásuk; villanydelejek és ezek alkalmazása a Morse-féle távhirlö és Ritchie-féle villany delej es motorral; indított villany­folyamok előállítása a Ruhmkorff-féle szikrainditóval. A fénysugarak egye- nesvonalu terjedése és sebessége, fény visszaverődési tünemények a sik, a gömbidomu vájt és domború tükröknél; fénytörési tünemények a lencséken és a hasábon, a szem alkotása ; láttani eszközök. Tankönyv: Pisko-Aujeszky „Természettana“ az alreáltanodák hasz­nálatára. II. kiadás Budapest. Heckenast. 7. A számtanból. Hetenkint 3 óra. Olasz gyakorlat; összetett arányok és arányiatok ; összetett hármasszabályi feladatok megfejtése ket- töstétel, vonalmód és aránylat által; kamat számítás napokra, hónapokra és évekre a fentebbi három mód szerint; határidő számítás ; egyszerű és összetett arányos osztás ; elegyitési szabály. Tankönyv. Dr. Császár „Számtana“ III. rész Budapest. 1875. 8. A mértani rajzból. Hetenkint 2 óra. A vetítések mint ábrá­zolási módok; pontok és egyenesek térbeli fekvése; vonalnak laphozi haj- lása, vetülete és térbeli hossza; egy pont és egyenesnek különböző felté­telek szerinti lefektetése vagy felemelése; a sik meghatározása; síkban fekvő pontok, egyenesek és síkidomoknak a szelde körül a táblára való lefektetése vagy felemelése; a két vetületi lap magyarázata; egyenesek és síkidomok vetületeik; a mértani testeknek vetületeik. Tankönyv: nem volt. 9. Szabadkézirajzból. Hetenkint 4 óra. Az emberi fej és rész­letei körrajzban elöminták után, gyenge árnyékolással.

Next

/
Thumbnails
Contents