A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1877-78. tanév végén

14

melléknév és fokozása, a melléknevek erős, gyenge és vegyes ejtegetése, a számnév és nemei, a névmások és ejtegetéseik, az ige neme, módja, ideje, száma és személyei, az erős, gyenge és vegyes igeragozás, a segédigók hajlitása, a határozók és nemei, az elöljárók, kötszók és indulatszók ; a fö és bővített mondat, egyszerű, összetett és összevont mondat, mon datröviditések.

Mint olvasmányok tárgyaltattak: Croesus König von Lydien, Kyros König der Perser, Cambyses der Sohn des Kyros, Dareios des Hystaspes Sohn.

Tankönyv: Felsmann „Német grammatika“ II. kiadás. Budapest. Lauffer. 1877: és Dr. Heinrich „Német olvasókönyve“ II. rész Budapest. Eggenberger. 1875.

4. A franczia nyelvből. Hetenkint 3 óra. Az egyszerű mondatok képzéséről állító, tagadó, kérdő s kérdötagadó alakban; a segéd- és rendes igék ragozásáról; az állítmányról — az állítmány ige, melléknév és főnév; a melléknév nemeiről és képzéséről; a névmásokról. — Olvasmány: La Fontaine: Le Corbeau et Le Renard czimü meséje.

Tankönyv: Mager-Hofer „Franczia nyelvtana“ Budapest. 1876.

5. A földrajzból. Hetenkint 2 óra. Eáropa oro- és hydrographi- ája, meterologia és klimotologia; az örökös v. osztrák tartományok politikai felosztása; a német birodalom királyságai, nagyherczegségei, herczeg- ségei, fejedelemségei és a szabadvárosok; Helvétia, Nagy-Britania, Franczia-» Orosz- és Svédország.

Tankönyv: Dr. Cherven Flóris „Földirati tankönyve“ Haucke-Kör- nyei nyomán I. kötet. Budapest. Lampel. 1871.

6. A természetrajzból. Hetenkint 2 óra. Az állattanból: a fecske, búbos banka, fülemüle, csóka, fürge gyik, sikló, közönséges teknösbéka, kecskebéka, foltos tűzöl, ponty, sügér, kecsege, bábrabló ékény, cserebogár, széleit merüly, temető dögész, körisbogár, betűző szú, alma hópaizs, pézsma czinczér, katiczabogár, galagonya özöndék, selymér, halálfejü pille, alma tokász, mézelő méh, vörös hangya, rózsa guboncz, rózsa levelész, ollós rinya, keresztes pók, földi giliszta, éti biga, festő gyöngyike, tüskebörüek, bomlaszok, polypok, ázalagok és gyöklábuak. A növénytanból: a vetési mustár, paréj libatopp, réti lóhere, csengő linka, burgonya csucsor, zab, közönséges mályva, édesgyökerü páfrány, mezei zsurló, kapcsos korpafü, mohok, zúzmók, moszatok és gombák.

Tankönyv: Kriesch János „Természetrajz elemei“, 6. kiadás Budapest. Nagel. 1876.

7. A számtanból. Hetenkint 3 óra. Szorzási előnyök, rövidített szorzás és osztás, arányok, arányiatok, hármasszabályi feladatok megoldása kettöstétel, vonalmód és arányiatok által; kamatszámítás 100-tól, 100-ra és