A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1876-77. tanév végén
B) Tanodat értesítő - II. A bevégzett tananyag
— 68 — der „Messiade“; aus „Reinecke Fuchs“ die Erzählung von den drei Ringen; das Wunder. Tankönyv: Mint az V. osztályban. 4. A franczia nyelvből. Hetenként 3 óra. Olvasmányok és forditások, különös tekintettel a személytelen és rendhagyó igék hajlitására, a részesülők és igehatározók használására, tárgyas névmások alkalmazására. Tankönyv: Mint az V. osztályban. 5. A földrajzból. Hetenként 2 óra. A magyar osztrák monarchia földrajza. Tankönyv: Mint az V. osztályban. 6. A természetrajzból. Hetenként 3 óra. Az álattan felosztása és történelme; az ember, emlősök; madarak; hüllők; kétéltűek; halak; fejlábuak; szárnylábuak; haslábuak; lemezkopoltyusak; pörgekopoltyusak; zsákállatok; mohállatok; rovarok; pankányok; százlábúak; rákok; kerekes férgek; gyűrűs, fonal és lapférgek; tüskönczök; csillagonczok; üstökönczök; medusák; poly- pok; szivacsok; ázalagok; falkányok és gyöklábuak. Tankönyv: Thomé „Állattan.“ 7. A vegytanból. Hetenként 3 óra. Az elemek csoportositása; a parány és tömecs fogalma; a paránysuly; az elemek értékessége; a vegyek jelölése; tapasztalati és észszerű képletek; a vegyülés tér és súlyviszonyai, leszármaztatva a nemleges elemek és azok egymásközti vegytileteinek előállításánál tapasztalt törvényekből. A nemleges elemek éleny-, köneny-, halvány- és kénvegyei. A fémélegek, kénegek, halvagok előállítása és viszont azok reductiója; a fémek nagyban való készítése; a fémek fontosabb sói és azok alkalmazása, cserebomlások. Az iparra nézve fontosabb vegyek mennyileges meghatározásának módja. A minőleges elemzés szabályai s gyakorlati kivitele. Tankönyv: Nendtvich „Vegytan alapelvei,“ a tudomány újabb nézetei szerint. Pest 1871. 8. A mennyiségtanból. Hetenként 5 óra. A betüszámtanból: a logarith- musok fogalma; tulajdonságai, alkalmazása és kiszámítása; Briggilogaritmusok; a táblák szerkezete és kezelése. Első és másodfokú egyenletek egy és több ismeretlennel; tiszta és másodfokunkra visszavihető felsőbb fokú egyenletek; kitevői egyenletek; számtani és mértani sorok; általános és összegképietek, interpolatio; a kamatos kamat és járadék számitás. Mértanból: a körbe és a kör körül irt szabályos sok szögek; oldalaik kiszámítása ; a körkerületnek és területének, a sector és segmentum területének kiszámítása; térben levő vonalok, szögek és síkok kölcsönös fekvése és tulajdonságai, testszöglet és sarkszöglet, azok egybevágása; szögletes testek; Euler tantétele; hasábok, gúlák és csonka gúlák felületének és köbtartalmának kiszámítása. A trigonometriai függvények jelentése; e függvények jelei, változása és összefüggése; szögek összegének, külömbségének, kétszeresének, felének függvényei; függvények
