A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1876-77. tanév végén

A) Nevelésügyi és tudományos rész - II. Dischka Győző: Magasságmérés légsúlymérővel

26 —

k' = 400 m. és t _ 15 C°-ra nézve a correctio 2T96 m.

h = 40 m „ „ „ » » » 2 19 m.

h' 4-25 m. „ „ „ „ „ „

____0-23 m.

h

' 444-25 m. ést = 15 C°-ra nézve tékát a correctio 24-38 m.

Továkbá:

k' — 400 m. és t — 20 C°-ra nézve a kiigazítás 29‘28 k = 40 m. „ „ „ „ „ „ 2 93

h = 4 25 m. „ „ „ „ „ „ 0 30

vagyis k' - 444-25 m. és t~ 20 C°-ra nézve a correctio 32-51 m.

, , ní\ .... , . ,, 32-51— 24-38

következőleg 1C-ra nezve a kiigazítás nagysaga ezen katarok közt —---g—

1-63 in. és 1-62 C°-ra eső kiigazítás 2.64 m.

Tékát A k' = 24-38 in, -f 2-64 m. = 27-02 m. és igy h" 444-25 4- 27-02 = 471-27 m.

Hogy a nedvesség-i correctiót meghatározzuk, legelőször a száraz és nedves kőmérőkön észlelt hőfokokból a vizpárák feszerejét meg kell határoznunk. Erre, mint ismeretes, alkalmazzuk

s, = S — 0-000885 (t, — t') b,

képletet, melyben S nem más mint t' hőfoknak megfelelő feszerői maximum.

E képletben szereplő S és 0-000885 (t, — t') b, mennyiségek meghatározására 3.) és 4.) segédtáblázatokhoz folyamodunk; ugyanis 3.) táblázatból a t'-hez tartozó feszerői maximumot határozzuk meg, 4.)-böl pedig 0-000885 (t, — t') b, értéket úgy, hogy b, légsúlymérői állással a vízszintes-, és a hőfokok kiilömbségével a függőleges rovatba tova haladunk, így a mi példánkra vonatkozólag találjuk:

S zz 11-82 mlm és 0-000885 (t, — f) b, = 1*78 v,jm\ tehát

S, = 10-04 "in

és ép igy találjuk, hogy s„ zz 8-2

Tehát ,S'- = 0-013 és zz 0-011 és igy q zz \ Tr' ^ = 0-012 b, b, 2 Vb,

A h" értéket III. táblázatból nyeljük következőkép:

h" = 400 m. és q = 0’010-ra nézve A k" = T52 m.

h" zz 70 m. „ „ „ „ „ 0-26 in.

k" zz 470 m. „ „ „ „ A h" zz 1-78 m.

400 m. és q zz 0-015-re nézve A h" zz 2-28 m.

h" =

70 m.

0-4 m.

h" zz 470 m.

A h" zz 2-68 m.