A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1876-77. tanév végén
A) Nevelésügyi és tudományos rész - II. Dischka Győző: Magasságmérés légsúlymérővel
20 — ezen állandó hibáinak meghatározására hosszadalmas számítások és kísérletekhez kell folyamodnunk. Tanácsos azonban az ily utón eszköziendő kiigazítást mellőzni, miután pl. a Toricelli térben létező légmennyiségfeszerejének meghatározására Arago adott ugyan útmutatást, azonban e számítás eredményében nem bizhatni meg, miután nem ismeretes, hogy e térben mekkora a többi közt a vizpáratartalom is; a higany fajsúlyának meghatározása igen kényes kísérletek elég ügyes keresztülvitelét tételezi fel; de a légsúlymérők ekkor egymás közt összehasonlitatnak és ha ezek állásában — miután már a capillaritás és hömérség miatti kiigazítás megtörtént — igen csekély (legfölebb o- 1 mm) kii- lömbség mutatkozik, továbbá e készülékek gyenge liajoltatásánál a higany felütése alkalmával a légüres térben származott csattogó hangot észleljük, akkor a normal barométerrel való összehasonlítást finomabb szerkezetű készüléknél teljesen mellőzhetjük. Ellenkező esetben pedig a barométereket újra meg kell tölteni. A készülékek egymásközti összehasonlítását a lehető legnagyobb pontossággal kell eszközölni, mely alkalommal igen kívánatos, hogy két ügyesebb észlelő a leolvasást ugyanazon időben eszközölje, miután azon idő alatt, mely két egymás után következő leolvasás közt eltelik a légnyomás lényegesen megváltóz- hatik. — Ha ily összehasonlítás utján, melynél különösen tekintetbe veendő, hogy az összehasonlítás a lépték minél szélesebb határai közt történjék — némi differentiákra akadunk, akkor minél számosabb észleletekből talált ily ktt- lömbség arithmetikai középértékét a két készülék közti külömbségnek ítéljük. Az összehasonlítások általán mind a magasságmérések előtt, mind azok után eszközlendők. A hőmérőknél az összehasonlítást akként eszközöljük, hogy azokat a normális hőmérő mellé felállítjuk és az időről időre leolvasott fokok össze- hasonlitásából talált külömbségeket feljegyezzük. 3.) A barometer állása leolvasásnál következőket kell megfigyelni: a. ) Legelőbb a higanyoszlop hőmérsékét leolvassuk a légsúlymérőre erősített hőmérőn, mely hőmérő léptékén habár csak egész fokok vannak feljegyezve, mégis a fokok tizedrészei még közelítőleg megbecsülhetek és a számításoknál értékesíthetők. b. ) A légsűlymérőt azután kevéssé ferde helyzetbe hozzuk, hogy igy a higanyoszlop mozgásba kerülvén, az esetleges súrlódási akadályt legyőzze. Miután már a higanyoszlop valódi állását elfoglalta az edényes légsúlymérőnél most a beállítást először is alul eszközöljük és ezután a higanyoszlop felső végén a lépték mellé alkalmazott paránymérőt letoljuk mindaddig mig a paránymérő szélei a higanykúp csúcsával egy és ugyanazon látvonalba esnek. A paránymérő- vel csak is még a mfn 10-ed részeit vagyunk képesek közvetlenül leolvasni; ha azonban a paránymérő jelzékei a főmérlemez egyik osztás vonalával sem esnek egybe — mi legtöbb esetben történik — akkor ez alkalommal is még a 1/J0 mjm, tört részeit fogjuk megbecsülni és számításba venni. — Ha a légsúlymérői állást
