A Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda Évi Értesítője az 1876-77. tanév végén

A) Nevelésügyi és tudományos rész - II. Dischka Győző: Magasságmérés légsúlymérővel

11

I.

A magasság mérési képlet.

Hogy a légsúlyméröi magasságmérésre alkalmas képletet nyerjük, azon feltevésre fektetjük ebbeli vizsgálódásainkat, hogy a tenger színe fölött egyenlő magasságra emelkedő légrétegek ugyanazon nyomás alatt állanak vagyis, hogy a légkörben a niveau felületek központi gömbrétegeben vannak elterjedve a föld felülete fölött.

Legközelebb megállapítandó, hogy növekvő magassággal a légrétegekre ható nehézségerő és e rétegek feszereje mily viszonyban tart egy mással egyensúlyt. E czélból tekintetbe akarjuk venni, hogy a légrétegekre ható különböző erők működési módja milyen az oly légoszlop egy eleménél, mely légoszlop tJ hőmérsékü és ti földirati szélesség alatt közvetlenül a tenger felszine fölött áll.

Legyen a méllékelt ábrában MN a tenger felszine; az e fölé emelkedő Jégrétegekből A B C D csonka kúp tér fogatrészt metszszük ki,

melynek ha oldalfelületét kiegészítjük, csúcsa a föld középpontját találja; A B felület távola a föld középpontjától r„ D C légrétegé pedig r„. Ezen térfogatrész által elkülönített légtömegre ható erők felbonthatók oly összetevőkre, melyek OO,,, tengelylyel párhuzamosan és arra merőlegesen működnek. Az 00,„ egyenesre merőlegesen működő erőket — minthogy a feltevés szerint egyensúly uralkodik — nem kell tekintetbe vennünk; azonban az ezen tengelylyel párhuzamosan működő oldalerők oly eredőkké tehetők össze, melyek működés iránya 00,„ tengelylyel összeeső leend.

a, b, == r, sm / d (’V) ( uv = r sin 9 d (ty) c, = r, d (x) f vz = d (r)