Értesítvény a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda 1875-76-ik tanévéről

19 vonulván a tanári pályáról, helyébe szintén helyettes tanári minőségben kine­veztetett Földváry Ákos ur, ki — mint a 48—49-iki szabadságharcz bajnoka hazájából menekülvén, Törökországban, Angliában, leghuzamosabbau pedig Párizsban tartózkodott volt, hol az utóbbi nagy porosz-franczia háború alatt is élt, s csak 1875-ben jött vissza rég elhagyott édes hazájába. A III. osztályt, melybe összesen 57 tanuló iratkozott be, a tanári kar részint azon okból, mivél tanszobáink a jelenlegi ideiglenes épületben nagyobb számú ifjúság befogadására szükek, részben pedig azért is, hogy a múlt évek­ben kinevezett póttanárok állomásaikon tovább működhessenek, úgy, mint a múlt években volt, A és B párhuzamos osztályokra különítette el Ámde a ministerium az állam jelenlegi péDzviszonyainál fogva itt is alkalmazandónak tartván a takarékosság elvét, ezen osztályok egyesítését rendelte el; minek folytán Pflanczer Gábor és Körmendy József póttanárok itteni állomásai meg- szüntettettek. Azonban az első a helybeli püspöki tanítóképezdében nyert alkalmazást, a másik pedig a ministerium által előbb a bajai áll. tanítóképez- déhez, később pedig a pancsovai áll. főreáltanodához neveztetett ki. Szomorodott szívvel emlékezünk meg végre szeretett kartársunknak Fuchs Pálnak, ki a felső osztályokban a mennyiségtan rendes tanára volt, f. évi apr. 27-én csak nehány napig tartott nagy szenvedés után történt gyászos kimultát. A szivből érzett kegyelet ösztönöz, de collegialis kötelességünk is parancsolja, hogy az intézet ezen volt munkás tagjának áldásos emlékezetét az intézet ezen évkönyvében megörökítsük; miért is ide igtatjuk rövid váz­latban munkás életének főbb mozzanatait. Fuchs Pál született 1834. deczember 10-én Sérczen Sopronmegyében; — első oktatását atyjától nyeré, ki a sérczi népiskola tanítója volt, s ki őt mellesleg a földrajz-, latin nyelv- és zenében is oktatta. Ezután a kis-mártoni felsőbb népiskolát látogatá, hol különösen a zenében és öszhangzattanban nyert bővebb kiképzést. Az 1847/s. tanévben hajlama ellenére papi pályára kellett előkészülnie s e czélból a soproni gymnasiumba adatott, de a 48-diki mozgalmak ezen intézet bezáratását vonták maguk után, s ő ezen időt 1849 végéig részint szülői házánál, részint a fertö-szent-miklósi tanító körében tölté, hol különösen a magyar nyelvet alaposan elsajátíthatá. Az 1850. év elején a bécs-ujhelyi reáltanodában találjuk, melynek 1-ső és 2-ik évfolyamát kitűnő sikerrel bevégezé, s hol alkalma volt, egy ottani tanár privát vezetése alatt a mennyiségtannak algebrai részébe messze behatolhatni. — Leghőbb vágyának, a tanári pályára való előkészület miatt technikai tanulmányoknak szentelhetni magát, súlyos anyagi körülményei álltak útjában, s így hódolva benső ösztönének, az 1852/3. és 185s/4- tanévekben bevégezé a bécsi St. Anna tanodával kapcsolatos 2 évi felsőbb népiskolai tanítóképezdei tanfolyamot, 2*

Next

/
Thumbnails
Contents