Értesítvény a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda 1875-76-ik tanévéről
13 számára sz. István koronáját és annak legszebb ékeit a nemzet hűségét és bizodalmát, úgy megnyerte a nemzet számára a haza leendő boldogulásánakj anyagi és szellemi felvirágzásának legbiztosabb zálogát: a felséges királyi Pár szivét, őszinte szeretetét! Ennyi és ily dicső eredmények elérésére mik voltak Deák Ferenczünk segédeszközei ? Talán a hatalom polczán állott és kegyosztogatással nyerte — vagy talán milliókkal rendelkezett s pénzen vásárolta meg e mai, köny- nyen megvásárolható, aranyborjat imádó kor közvéleményét és annak grif- madár szárnyain emelkedett? Egyik sem! Közpolgára volt a hazának nem épen szűk, de nem is dús anyagi körülmények között: ámde volt neki két talizmánja: egyik portentumszerü nagy esze, a másik hozzáférhetlen aranytiszta jelleme! E két talizmán által emelkedett ö a tekintély azon polczára, hogy a király és meghasonlott nemzet közt a közvetítés nagy feladata mindkét rész határtalan bizodalmával reá ruháztatott. Valamint felséges Urunk és királyunk meggyőződött arról, hogy amit Deák Ferencz akar, csak jogos és igazságos lehet; úgy a nemzet is meg volt győződve, hogy amit Deák Ferencz akar, a nemzetre nézve csak hasznos és üdvös lehet. Ily rendkívüli szellemi erővel hosszú évtizedeken át folytatott munkássággal, egy fényes uralkodó Ház és egy nagy nemzet érdekében tett ennyi és ily nagyszerű szolgálat után, mások talán ragyogó czimekkel, csillogó érdemjelekkel s a dúsgazdagok minden élvet nyújtó előnyeivel árasztattak volna el életökben; kincshalmazt, palotákat, uradalmakat hagytak volna maguk után: ám Deák Ferencz — nem szegény bár, de egyszerű közpolgár maradt, ki Ősi birtokának évi járulékából s képviselői fizetéséből élt; mert hozzáférhetlen nagy jelleme mellett — az ő megjutalmazására szegénynek bizonyult be mind a nemzet, mind a fejedelmi kegyosztás különben dúsgazdag tárháza! — Azonban Deák Ferencz még sem volt szegény; ö dúsgazdagnak érezte és érezhette is magát életében, mert bírta a reá nézve legdrágább kincset: hazája, nemzete, fejedelme hálás szivét! E szerető hálás szivek voltak Deák Ferencznek hosszú munkásságával összegyűjtött drágakincsei inig élt; e szerető hálás szivek vették öt körül, vigasztalták öt és enyhítették fájdalmait soká tartott kínteljes betegsége alatt; e szerető hálás szivek kisérték őt a sirba; e szerető hálás sziveket vitte ö magával a felséges királyi Pár -— s a haza minden részeiből a nemzet által koporsójára küldött, könyáztatott koszorúkban! s gazdag örökségül hagyta értük az utókornak epochalis nagy müvét, dicsteljes életpéldáját s áldásos örök emlékezetét! Hazám serdülő reményei! ifjúság! — Én bevégeztem feladatom: Az élet tükréből — a történelemből kimutattam azon legnagyobb veszélyt, mely hazánk és nemzetünk önállásának, alkotmányos jogainak politikai utón való megsemmisítésével államéletünk minden korszakán át fenyegetett; rámutat-
