Értesítvény a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda 1874-75-ik tanévéről
Az intézet uj szervezete. 0 csász. és ap. kir. Felsége f. évi május hó 24-én kelt legf. elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy a reáltanodák az 187 6/e tanévvel újjá szer- veztessenek. A főreáltanodai tanfolyam az eddigi hat osztály helyett jövőre nyolcz osztályból fog áliani, a jelenlegi főreáltanodák tehát két osztálylyal lesznek bővítendők, melyek közöl a 7-ik a jövő 187 S/6J a 8-ik az 1876/7-ik tanévre • állittatik föl. Azon tanulók, kik a lefolyt tanévben a 6-ik osztályt végezték, a reáltanodái tanfolyamot befejezték. — A többi osztályra nézve a jövő tanévben következő eljárás fog követtetni: A 3-ik osztály, mint az eddigi alreáliskola utolsó osztálya, megoszlik akként, hogy a jobb előmeneteld tanulók a jövő 187s/e. tanévben az 5-ik osztályba lépnek, mig a gyengébbek az uj 4-ik osztályt alakítják; az osztály-ismétlésre utasítottak pedig az uj 3-ik osztályban maradnak. Ily módon képezik a 4-ik és 5-ik osztály tanulói közül a kellő elömene- telüek és azok, kik azonnal a jövő tanév elején a netán szükséges javító vizsgálatot megállják, az 187s/6• tanévben az uj 6-ik, illetőleg 7-ik osztályt, mig az ismétlésre utasítottak az uj 5-ik és 6-ik osztályokba fognak soroztaim. Ugyancsak a jövő tanévvel az érettségi vizsgálat a reáltanodákba is beho- zatik, oly formán, hogy a mondott tanévben a 7-ik, azután pedig a 8-ik osztályt végzettek lesznek kötelesek magukat annak alávetni. Az érettségi vizsgálatokra vonatkozó szabályrendeletnek leglényegesebb szakaszai ezek: 1. §. A nyolczadik osztályt, tehát az egész tanfolyamot, bármely reáliskolában végzett azon ifjak, kik az utolsó óv tanulmányaiból is sikerrel tettek osztályvizsgálatot, s valamely íötanodában akarják tanulmányaikat folytatni, melyhez a reáliskolai teljes tanfolyam végzettsége kívántatik, kötelesek érettségi vizsgálatot tenni. 2. §. Az érettségi vizsgálat czélja: meggyőződést szerezni arról, vájjon a vizsgálatra jelentkezők birnak-e a főtanodai oktatáshoz szükséges értelmi képzettséggel és érettséggel, mely nem annyira az egyes tantételek tudásában,