Értesítvény a Pécsi Magyar Királyi Állami Főreáltanoda 1874-75-ik tanévéről
35 lyamra a d.-földvári, szegzárdi, mohácsi, kaposvári, szigetvári stb. tanitók — többnyire élemedett férfiak sereglettek Pécsre, hogy Szauter Antalnak az uj tanmódszerröl tartott jeles előadásait hallgassák. — Ezen hasznos és jelentékeny működésének elismeréséül, de azért is, hogy a tanügy itt Pécsett ily szakértő férfiú vezetése alatt még nagyobb lendületet nyerjen, 1859-ben a pécs- városi alreáltanoda, tanitóképezde, elemi fötanoda és az apáczák tanintézete igazgatójává tétetett. Itt kezdődik tágabb körű áldásos tanügyi működése. 1861-ben Baranyamegye bizottmányi tagjává, 1862—1867- és 1872-ben Pécs sz. kir. város polgárai által városi képviselővé választatván, mindkét helyütt a népnevelés szent ügyének melegkeblü pártolója és tevékeny elömoz- ditója lett. 1856-ban, 1865-ben és ismét 1870-ben beutazta a németországi jelesebb tanintézeteket s szerzett tapasztalatait s ismereteit a legnagyobb buzgalommal iparkodott a vezetése alatt állott intézetekben érvényesiteni. A Pécs-belvá- rosi elemi iskolák tultömöttségén segítendő, már 1860- és 61-ben sikeresen sürgette a képviselő testületet párhuzamos osztályok felállítására; rendezte a városi zene- és rajztanodát s a tornaiskola létrehozásában is dicséretes buzgalmat fejtett ki; szóval tevékeny részt vett mindabban, mi csak a tanügyre vonatkozik, mind a tanodák czélszerü berendezése, — mind a tanárok és tanitók fizetésére vonatkozólag elannyira, hogy e tekintetben Pécs sz. kir. város több hasonló kiterjedésű és népességű, sőt nagyobb városoknak is méltán szolgálhatott s szolgált is utánzási példányul. Már 1861-ben indítványozta Szauter Antal Pécs városánál, hogy az akkori városi alreáltanoda föreáltanodává alakíttassák át. 1863-ban ugyanott ismételte ezen indítványt; 1869. május elején pedig Baranyamegye bizottsági ülésében egy hathatós beszédben pendítette meg újra ez eszmét, mely itt kitűnő tetszéssel fogadtatván, még ugyanazon hó 12-én a városi közgyűlésen is újra felszólalt. A körülmények most kedvezőbbek voltak: inditványa itt is elfogadtatott; mire ö maga személyesen ment báró Eötvös Józsefhez s reá hat nap múlva meg is indíttatott Budáról a kezdeményező irat a tárgyalások megkezdésére, mely tárgyalásoknak a Pécs sz. kir. város és az állam közt kötött szerződés lett az eredménye s ezen szerződés alapján 1870. okt. 1-én megnyittatott Pécsett a m. kir. áll. főreáltanoda, melynek Szauter Antal lett első királyi igazgatója. Négy évig állott Szauter Antal ezen intézet élén mint igazgató ; ebbeli működésének hü és teljes ecsetelésére nagyon sok tért kellene igénybe vennünk ; azonban az olvasó önmagától is eljut azon biztos meggyőződésre, melyre egy kitűnő szakférfiúnak az eddig jelzett ténykedéséből alaposan következtetni lehet. Báró Eötvös Józsefnek — köztudomás szerint — egyik kedvencz intézménye volt a felnőttek oktatása; talán sehol az országban nagyobb buzgalom5*
