A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda hatodik Értesítvénye 1862.
34 zöbb részei képiednek, az állati testből pedig annak idejében ismét ürülékalakban kiválasztják a ki- választási mirigyek. Oly helységek és tartományok az említett ásványi növény alkrészekben roppant veszteséget szenvednek, hol a csepfolyós és szilárd ürülék s más növényi és állati hulladékok csatornákon keresztül folyókba vagy a tengerbe vezettetnek, vagy tudatlanságból gazdászati czélokra fölnem használtatnak. — Ezen veszteségnek több évig tartó ismétlése végre oly nagy hiányt idézhet elő, hogy az csak költséges ganajbeszállítás által pótoltatik vissza. A mondattakból megmagyarázható azon gondosság, melylyel a chinai saját kimondhatlanát gyűjtögeti és őrzi, és udvariatlanságnak tartja, ha vendége ezen előnytől, melyre már előre is számol, őt megfosztja; továbbá felfogható azon ok is, melynélfogva a ganajt pazarló Angolhon száz még száz ezer mázsa guanót, csontlisztet s repczele- pényt szállít be távul eső tartományokból, hogy azon ürülékveszteséget fedezhesse, melyet a csatornák roppant nagysága városaiból használatlanul a tengerekbe vezetnek. Tegyük föl előlegesen, miszerént a trágya hatása csupán az elvont ásványalkrészek visszapótlásán alapszik. E véleményből határozottan következnék, hogy a trágya hamuja épen úgy szolgálna mint maga a trágya; hogy egy szekér trágya a szántóföldnek épen anynyi ásványos növény- alkrészeket nyújthat, mint annak néhány maroknyi hamuja, melynek kihordása és szétszórása nagy fáradságba nem kerül. Ehhez hasonló nézeteknek köszönhetjük az ásványtrágyának behozatalát az újabb kori gazdászatba, melynek hathatóságát mint az élmélet mint a gyakorlat bizonyítja. Hogy a hamu becses trágya, ismeretes volt már az ókórban is ; igy például tudva volt, hogy a gypsz azon ásvány, mely kénsavas mészélegből áll s némely műnövények, főleg a lóhere tenyé- szésére csudálatos befolyást gyakorol. — De most már ismeretes előttünk, hogy a lóhere sok meszet igényel kifejlődésére, mely csaknem minden földnemben föltaláltatik ugyan, de nem oly oldható alakban, mint a gypsz. — Hasonló kedvező hatást gyakorolnak a csontliszt, csontszén, guano és olajos-lepény a gabnanemckre mint a trágya, melyek amint a vegyelemzés mutatja igen sok phosphor-savas mészéleget tartalmaznak, tehát ugyan azon anyagot, mely a gabnaszemekben soha nem hiányzik, de a földben csak ritkán és csekély menynyiségben találtatik. Mindezekből következik, miszerént az említett ásványos anyagok, melyek aránylag csekély menynyiségben oly jelentékes hatást idézhetnek elő, nem ingerszerek, hanem növényi tápanyagok, melyek hiányával a növény ki nem fejlődhetik. E tények felfödözése után a földészeti vegytan feladatául tüzé ki magának ásványi trágyaanyagokat fölkeresni és azokat a mezei gazdászat rendelkezésére használható alakban átadni. Az elmélet e tekintetben a háztartás- és gyárakban más czélokra már többé föl nem használható, de mint trágya igen fontos állati és növényi maradványokra és hulladékokra utal; iparkodik továbbá közvetlenül az ásványországból oly terményeket fölkeresni, melyek a contlisztet ezen igen becses, de drága trágyát pótolhatják, melyek épen oly mértékben hassanak a gabnanemek tenyészésére, mint példaúl a gypsz, a lóhere és hüvelyes vetemények növekedésére. A vegytan végre az alkalmazásban levő trágyákat szigorú vegyelemzés alá veti és, azokat alkrészeik szerént osztályozza, úgy hogy a mezei gazda a trágyát szükségletei szerént kiválaszthatja. így példaúl a borsó- és burgonya-földek trágyázására legalkalmasabb a sertés-ganaj, répát termelő földek- és mezőkre a szarvas marhaganaj stb. Az emberi ürülék, miután mindazon ásványos alkrészt magában foglalja, melyek a gabnanemeknek tápanyagúi szolgálnak, szántóföldeink trágyázására a legczélszerűbb anyag. — Ha a trágya hatása kizárólagosan az ásványi nö- vényalkrészek visszapótlásában állana, akkor a fönemlített törekvés meghatározná a földészeti vegytan czél- ját. De miután ismeretes, miszerént az elősoroltakon kívül a trágyának még más nevezetes sajátságokkal kell birni t. i. a föld elmúlását és némely alrészek oldhatóságát elősegíteni, azt porhanyóra hő és nedvesség
