A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda hatodik Értesítvénye 1862.
27 genyt tartalmazó siker a sejtek béltartalmának főalkrészét képezi, melyekben keményítőből a sejtek képlődését eszközli. — A sejtképlődés szerves munkássága, mint Boussingault kísérletei bizonyítják, a sejtek tápanyagának (Protoplastem) jelenlétét föltételezi és független azon vegyfolyamtól, mely ezt képezi; az utóbbi a sejtképlődés föntartását eszközli. A légenyvegyületek, míg sejtszövetképlődésre szükséges anyagszert találnak, a később kifejlő szervekben épen úgy szerepelnek, mint az elsőkben. — Boussingault észletei szerént a magból kicsirázott gyökerecskék a termő földből ásványi táp- anyagokat vesznek föl, miáltal oly sajátságot nyernek, melylyel példaúl a tiszta vízben fejledező növények nem bírtak t. i. a levelek a körlégből szénsavat képesek fölvenni és levélalkrészekre át- hasonítni. — A földből fölvett ásványi tápanyagok a növényben a vegyfolyam föntartását és légeny- ment növényalkrészek képlődését eszközük; jelenlétük, és a légenyvegyek közrehatása által szénsavból sejtszövet alkotására uj anyagszert képeznek, miáltal a növényélet ideje a szabályos határig megliosszabbíttatik. — A növény kifejlődési folyama alatt különösen szembe ötlő az, miszerént az aránylag csekély menynyiségü légenyvegyek oly hosszú időn keresztül képesek az őket illető életvégzéseiket teljesíteni anélkül, hogy változást szenvednének. A magból képlődött gyökerek és levelek, a táplálkozás szabályszerű viszonyaiban, a földből fölvett ásványi és a légből elnyelt eléghető anyagokból szerves vegyeket alkotnak, melyek a szár, gyökerek és levelek alkrészeivé lesznek , melyek ugyanazon elemekből állanak mint az elsők és azokkal azonos sajátságokkal is bírnak, t. i. ismét szervetlen anyagokat fölvenni és a fölvetteket alkotó anyagokra hasonítni. — Az eddig, a növény táplálkozásáról ismeretes tények bizonyítják, miszerént a tápanyagok fölvétele nem egyszerű szivárlási folyam, hanem hogy a gyökerek, a fölveendő anyagok menynyisé- gére és természetére vonatkozólag, meghatározott természettörvény szerént szerepelnek. A gyökerek működését a földet nem érintő tengeri növényeken lehet legczélszerűbben tanulmányozni; ezen növények eléghetlen tápanyagaikat oly oldatból nyerik, mely az oldott sókat mindenütt egyenlő menynji- ségben tartalmazza. A viznek — és a tengeri növények hamujának összehasonlító vegybontása mutatja, miszerént a tengeri növények a vízből nem veszik föl ugyanazon viszonyban a hamanyt, me- szet, kovasavat, phosphorsavat stb., mint amely viszonyban ezen anyagok a vízben oldva találtatnak. A vizi lencse példaúl tartalmaz a többi között: 10 súlyrész honyhasót és 22 súlyrész hamanyt ; a viz, melyben tenyészett, 10 súlyrész konyhasóra csak 4 súlyrész hamanyt tartalmazott. A növény kénsavtartalma úgy aránylóit a phosphorsavhoz mint 10: 14, a vízben mint 10: 3. — A tenger vize 25—26 súlyrész chlornatriumra legfölebb 1*21—1*35 chlorkáliumot tartalmaz, míg a tengeri növények több káliumot mint nátriumot bírnak. A szárazföldi növények a termőföldhöz, melyben tenyésznek, épen oly viszonyban állanak, mint a tengeri növények a tengervízhez. — Ugyanazon termőföld az égvényeket, égvényes földeket, phosphorsavat, kénsavat, aimomiakot stb. azon egy alakban és minőségben nyújtja a növényeknek, és mégis a különfajú növények hamualkrészei fölötte különbözők. Miután a termőföld e tekintetben semlegesen tartja magát, kell a növény gyökereiben indító oknak létezni, mely a tápanyagok fölvételét szabályozza. A levelek, melyek számtalan és igen apró nyílásokkal bírnak, fölveszik a körlégből a szénsavat és ammóniát és a növény belsejébe juttatják, hol a sejtek béltartalmára hatva a nyers tápanyag áthasonítását eszközük. — Ezen vegyfolyamkor fejlődő lég — és gőznemek, melyek a növény táplálására alkalmatlanok, az imént említett apró nyílásokon ismét elszállnak. E rövid, a növény életvégzéseiről szóló észletet után, fordítsuk most már figyelmünket a termőföldre és a tenyészést oly annyira elősegítő trágyára.
