A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda hatodik Értesítvénye 1862.
24 nak, a föld rejtélyes homályát mindinkább oszlasztó vegytana följogosít többet várni, többet számítani, mint vakon remélem. A vegytan befolyása még eddig nem eredményezhetett a gazdászatban oly csudákat, milyenekről a túlbuzgólkodók álmodoznak. — Ezt egy adoma találőlag bizonyítja: „Tudja ön“ szól kérkedve a túlbuz- golkodó, „hogy ezentúl egy hold földre a trágyát az egyik mellényzsebben lehet majd kivinni? — „Oh! igen,“ válaszol gúnyosan a kételkedő, „és a másikban a termést.“ — A vegytani elvek közreműködése által a mezei gazdászatra árasztható áldás csak lassankint terjedhet el a kisebb földbirtokosokig; a gazdászati vegytan legközelebb csak a nagyobb, vegytani ismeretekkel fölszerelt földbirtokosok osztályából nyerhet pártolókat, kik képesek leendnek a földészet számára és javára a tudománytól nyert jelentékes ujjmutatá- sokból gyakorlati módszereket föltalálni és azokat a gazdászatban alkalmazni. — A gazdagabb földbirtokos már megszokta amugyis a vegytan segélyét ; mert a földészet terjedelmesb üzletének hű kísérői az úgynevezett földészeti iparüzletek, mint: a szeszégetés, sör- és eczetkészítés, czukorgyártás stb., melyek sikerdús fölvirágzására a vegytan félreismerhetlen, jelentékes befolyást gyakorolt.— A mondottakból kiindulva, bizton várhatjuk, miszerént e tudomány a földészeti feladványok megoldásában szintén áldásdúsnak fog bebizonyulni. A növényélet területén történt vegytani búvárlások összeredménye következő három törvényben van központosítva. — a) A növény nem alkot elemi anyagokat, hanem a fölvetteket csak áthasonítja. b) az eléghető alkrészeket, t. i. szénenyt, könenyt, élenyt és légenyt egyedül a körlég szolgáltathatja a növénynek. c) az elégetéskor a hamuban hátramaradó eléghetlen részek a növénynek alkotó részeit képezik és állandó vagy ásvány-alkrészeknek neveztetnek. Az első törvény megállapítását fáradságos és szigorú vizsgálások előzék meg. — Ezen vizsgálások a legpontosabban és meggyőzőleg bebizonyíták, miszerént a növény tömegét képező elemi anyagok nem a növényben képlődnek, hanem hogy a növény azokat környezetéből, részént a föld- részént a körlégből nyeri. — Miután a növényekben működő, csudálatos teremtő erőről elterjedt babonás hit alaposan legyőzetett, térhettek csak át a két utóbbi törvény megerősítésére. A növény tömegének legnagyobb részét az eléghető alkrészek képezik. Száz font száraz tölgyfa például csak 2 5 font hamut ad; másféle növények, nevezetesen némely műnövények, mint példáid a burgonya — és a dohányból nagyobb hamumaradványt nyerünk ugyan, de ez azért csak mégis a nyers növény súlyának csak néhány százalékát teszi. — Az eléghető elemi anyagok, melyekből a növény fölépül, a növény különböző részeiben igen eltérő súlyviszonyban találtatnak. A növény boncztani vizsgálatai mutatják, miszerént az egész növény számtalan, igen apró és csak górcsővel észrevehető sejtekből van alkotva, melyek összevéve a sejtszövetet képezik és közönségesen növényrostnak hivatnak; avegytanilag megvizsgált növényrost tartalmaz: 44-5% szénenyt, 49’5% élenyt és 6% könenyt. A növényrost képzésére a növény tehát 44\5 súlyrész szénenyt, 49T) súlyrész élenyt és 6 súlyrész könenyt vesz igénybe. A sejtek béltartalma az idősebbeknél összeszáradt sejtnedvből, másokban levélzöld vágj keményítőből, a gyöngébbekben és fiatalokban pedig a főtömeg vizenyős folyadékból áll. Ezen sejtnedv a különböző növények- és növényrészekben különféle anyagokat, mint: czukrot, mézgát, növényi savakat, káli, nátron és másféle sókat, festanyagokat és fehérnyót stb. tartalmaz oldva. A fönemlített anyagok közöl csak a fehérnye légeny tartalmú, úgy hogy a növény összes légenye a többi árrészekhez képest csak igen csekély; a száraz lóhere példaúl csak 2 százalékot tartalmaz.
