A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda ötödik Értesítvénye 1861.
26 tartozó viszonyszámot hozzá értve) és az összes viszonyszámok összegéből származandó viszonynak kitevőjével; adassák ehez oly tört, melynek nevezője eme összes viszonyszámok összege, számlálója pedig ama összeg és a megelőző, az illető osztássíkig érő, viszonyszámok összegének különzéke. 3. Az így szármozolt összegből vonassák ki a harmadik gyök, mely az egységgel kevesbítve, adja a második tényezőt. 4. Eme i , 2 és 3 szerint meghatározott tényezők egymással szorozva , oly szorozmány keletkezik, mely, ha bizonyos mértékben az egyik kópoldalára átvitetik, ama pontokat mutatja, melyeken az osztássíkok keresztül fektetendők. A mi itt még mondandó volna, az már az első feladat megfejtése folytán mondottal oly öszhangzásban van, hogy azzal tökéletesen azonosnak tekintendő és így mellőzendő. Az ottan még előforduló képletek a legnagyobb könnyűséggel itt is használhatók. Most a mennyiségtan egyik érdekes, hanem még kevésbbó megállapított ágával érintkezünk. Dacára ennek eme rész néhány elvét feladataink szerkesztési megfejtésére a következőkben alkalmazni fogjuk. XII. §. A nyert képletek szerkezete körző és vonalzó segélyével. A jelen sorokban még az előbbi §-ban talált képletek szerkezetét illetőleg, van némü mondani valónk, és könnyebb felfogás yagy érthetőség kedvéért nem átalános, hanem különös esetet veszünk tekintetbe, mivel a fölállított szabályok úgy is az elsőre nézve tökéletes érvényességgel birnak. Minekelötte feladatunk megfejtéséhez fognánk, bizonyos elvet kell megállapítanunk, mely a tömörmértanhoz tartozó összes feladványok szerkesztésében mintegy a legfontosabb szerepet játsza, és eme megfejtésnek akarunk szerkeztési utón is megfelelni. Az említett tantéle! következő:
