A Szabad Királyi Pécsvárosi Teljes Alreáltanoda ötödik Értesítvénye 1861.

10

Egyszerű okoskodás folytán a következő képletek helyességéről is megyőződhetünk:

„ „ í Ts Y , r2s2 — r2 CR—r)2

l, =x -r’ = virfj - I! =---------------------=

r2

C

R-r)2: [s2 — CR-r)2];

H2 = Cx+xn )2-R2 = S2-R2 = (-^r)2 - R2 =

R2s2 - R2 CR—J)2—/_R_y r 2 rVl CR-r)2 — VR-r Ls ~~TJ J és abból:

10) h = • ^s2- CR-r)2;

H = • \Ts2 - CR-r)2

Az utolsó két egyenlet elosztása után leend :

i 13 T=R~F • ^s - CR-D2: ^ K's - CR-r)2 =-ymely képlet, ha a 7-el jelölt kifejezésbe helyettesíltetik, következő fontos relátióra vezet:

___JL _ _R1 R R3

1 ) y r2 ’ h r2 r r3

Ezen egyenlet által kifejeztelik, hogy az ismeretlen y, mindig a két sugár R falapkor félátmerője) és r ffedőlap rádiusa) harmadik hatványok viszonyainak kitevője segélyével határozható meg.

V. §.

A 6 alatti arányiatok első tagjai a többi tagokkal fejeztetvén ki és egyszersmind a kitevőktől megszabadíttatván, tekintettel az utóbbiban fejtegetett néhány egyenletre, lesz:

Rs

13) x — S • I Hf = RqH T