A Szabad Királyi Pécsvárosi Reáltanoda második programmja 1858.

6

magasztalták az Istent, az üldözések miatt nem léphetvén föl nyilvánosan. Plinius, egy Traján császárhoz küldött tudó - tudósításában , említi: hogy a keresztények fölváltva szoktak énekelni. — Nem csodálhatjuk mindazonáltal, ha e nemét a művészetnek az első keresztény századokban pongyolán ta- találjuk, meggondolván: mily véres üldözéseknek volt kitéve az egyház a három első században. Évről évre újabb ostromnak nézett elé. Mint a dúló vihar mindent szerte rombolt a pogányság vad dühe. J)e az egyház megállóit sziklajellemmel, és érczmelléről az ellenség nyilai megtörve pattantak vissza. Az ellene irányzott mérges nyilak fénysugarakká, a vészes golyók mind megannyi drága gyöngyökké váltak. A záporos vihar elvonultával tiszta fényben annál dicsőbben ragyogott föl, megalázva szemlélvén ellenségeit. Ekkor a pogányság rom- düledékein alakult a keresztény társodalom. A borúra földerült a mosolygó nap, és a hitnek sugarai mindenfelé elhatottak. Nagy Konstantin csodás megtérése által a békesség olajága kitüzetett, és a vallás virágai áldásdúsan tenyésztettek. Ekkor ébredtföl a keresztény művészetnek kora, ekkor virágzott föl a zene és az ének is.

Hilarius püspök volt az első, (350— 3603 ki latin hym- nusokat költött, és azoknak dallamot is szerzett. Harmincz évvel később sz. Ambrus milánói püspök uj énekrendszert alapított, a zsoltároknak, hymnusoknak, antifonáknak uj dallamot szerzett, miért is az ö általa rendezett ének: „Ambrosianus“ éneknek neveztetik. A jelenleg is oly kedves „Téged Isten dicsérünk“, Veni redemtor gentium“ szinte tőle vannak, és igy ezen énekek 1450 évnél régiebbek. Több szerzetes rendnél maiglan is ezen „Ambrosianus“ énekrendszer használ táti k. Ez azon ének, melyről a lángeszű sz. Ágoston igy nyilatkozik: „Míg azon hangok füleimben ömlöttek, az igazság harmatozott szivemben, s ebből az áhitat jámbor érzelme lobogottföl, könyeim folytának, s* kellemesen érzém magamat.“ (Vallom. 9. könyv. 4. fej.)

De az egyházi ének átalakítója, atyja nagy sz. Gergely romai pápa volt (590—604), kinek rendszere még máig is