A Szabad Királyi Pécsvárosi Reáltanoda második programmja 1858.
ellot. A XV. századtól a XVI. végéig tündököltek: Michelangello, Leonardo di Vinci, a két Palma, Ginlio Romano, Corregio, Carlo Dolci, sok mással a festészetben ; ismét Michelangelo, Giovanni da Bologna, s Benvenuto Cellini a kőfaragásban, míg az Arnolfo di Lapo, Giov. di Pisa, s Bramante által tört pályáján az építészetnek ismét Michaelangelo és Palladio merészen korunkig utólérhetlenül haladtak. És ekkor hozott Colombo egy új világrészt az atlanti tenger nyugati hulláimból; ekkor nyomtatá Guttenberg első bibliáját ........Dicső százada a lángésznek, mely X. Leo alatt Italia véres csatatéré fölött fénykort von.“ (II. 92—94. 18440 Végtelen lennék, ha mind elő akarnám sorolni a ritkaságokat, melyek Romában vannak, a hely szűke korlátot szab ; csak még néhány nevezetesebb templomait látogassuk meg; ilyen : sz. Pál egyháza, mely a 4-ik századból való, később a lángok martaléka lett, de hamvaiból díszesen kikelt. Itt látni a nagy hajó diadalíveit, 80 gránit, és négy remek alabastrom oszlopot, a főoltár gotli mennyezetét, a pápa márványból készült trónját; sz. Pál megtérését Camuccinitól; Agricola „Assumtáját;“ sz. István vértanú szobrát, Rinaldi és sz. Benedekét Teneranitól; sz. Brigitta csodafeszületét, és a pápák jól talált arczképeit. Laterani sz. János egyháza: régi s azért egyszerííebb egyház, nem annyira művészi, mint régiségi szempontból nevezetes. Itt van sz. Péter és Pál feje; azon asztal, melyen Jézus az utósó vacsorát tartotta, Pilatus lépcsői, sat. S. Maria maggiore. Meglepő csinos egyház ; három hajóját 36 fehér márvány oszlop választja el, melyek valaha Juno Lucina templomát ékesítették. Ezen gyönyörű egyház fölépítéséhez az egész világ segédkezét nyújtotta. A kelet alabostromot, jaspist, achatol; Göröghon thessaliai márványt, Lydia a rosso antico név alatt ismeretes követ, Afrika fényes fekete numidiai márványt szolgáltatott; Amerika pedig aranyának zsengéjével ékesítő föl ezen egyházat, melynek közép hajója lapos tetején látható ma is a gazdagon földolgozott arany, melyet Ferdinánd és Izabella, spanyolországi fejedelmi pár, ájtatosságból küldött Romába. Szabadon álló főoltára nemes egyszerűséggel meglepő méltóságot párosít. A régi nagy porflr sirmederre helyzeti már— 18 —