Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1943

III. Iskolánk élete az 1943/44. iskolai évben. - Az iskola célkitűzése. Értekezletek - 3. rész. Az iskola nevelő-oktató munkája. A Testi nevelés és iskolai egészségügy. Testnevelés. Iskolaorvosi intézmény. Egészségi állapot. Leventeképzés. Légoltalom. Kirándulások.

28 szabad elpártolni, ha ezért szenvedést, megnemértést, esetleg bántal­makat kell elviselni, s hogy az isteni törvények mindenkor köteleznek. Hisszük és bízunk abban, hogy e sokszor hangoztatott elvek termékeny talajra találtak az ifjúság lelkében s annak idején meghozzák értékes termésüket. Mivel azonban igazi istenfélelem csak akkor lakhatik a szí­vekben, ha nem csupán elméletben ismerjük el Isten abszolút fenségét, hanem gyakorlatban is meghódolunk előtte, arra törekedtünk, hogy ifjú­ságunkat a gyakorlati vallásosságra neveljük, a kegyelmi életet gazda­gítsuk bennük s katolikus meggyőződésüket megszilárdítsuk. Erre szolgált a vasár- és ünnepnapi szentmise és szentbeszéd hall­gatása, a szentségek gyakori használata és a kegyelmi élet eszközeinek ismerete. Az iskolai év folyamán háromszor járult az ifjúság a szentsé­gekhez (Szent Imre herceg ünnepén, amely egyúttal éveleji közös szent­áldozás is volt, karácsonykor, húsvétkor, a lelkigyakorlatokkal kapcso­latban), de ezen a hivatalos, az egész iskolára kötelező időpontokon kívül az ifjúság igen jelentős része járult havonkínt, hetenkínt, sőt több­ször is a szentségekhez. Minden hónap első péntekén megtartottuk a Jézus Szíve ájtatosságot. Reggel diákmise volt szentségkitétellel, a szent­áldozáshoz azonban szabadon járultak. Az ifjúság körében nagy nép­szerűségre tett szert ez az ájtatosság. Ezenkívül a Mária Kongregáció és a cserkészet is állandóan búzdította tagjait a kegyelmi élet állandó élésére. Megjelentünk az iskolai év folyamán tartott egyházi körmeneteken is. A szentelmények által biztosított kegyelemforrásokat sem hanyagolta el az ifjúság: résztvett a Szent Balázs-áldáson és a hamvazáson. A kegyelmi élet állandó ébrentartására és fejlesztésére elengedhetet­lenül szükséges a lélek magányába való visszavonulás. Erre szolgálnak a szentgyakorlatok, hogy a külső világtól elszakadva önmagunkba pil­lanthassunk és megismerjük lelkünk jó vagy rossz tulajdonságait, hogy az előbbieket megerősítsük, az utóbbiakat pedig kiirtsuk. Az idei lelki­gyakorlatokat március 28—30. napjain tartottuk meg. Az alsó osztá­lyiakét Pohli János, az Emericanum prefektusa, a felső osztályiakét pedig dr. Patton János, gyárvárosi plébános vezették, akiknek fárad­ságos és eredményes munkáját ezúton is hálás szívvel köszöni az intézet. A nemzeti öntudat ápolása és nevelése a második világháború idején. Non praemiorum hoc tempus est, sed caedis ac periculorum... Hogyan ápoltuk és neveltük tehát e kemény időkben tanítványainknak nemzeti ön­tudatát? Mi adhat erőt nekik a nagy nemzeti erőfeszítésre? Visszamentünk tanulmányaink során a nagy nemzeti tanítókhoz, azoktól vettünk példát és okulást. A római auktorok olvasása közben rájöttünk és igazolva láttuk, hogy a fortia agere, fortia patí elv a latin Róma élethalálharc-századában született meg, nekünk tehát csak fel kell elevenítenünk. Magyar irodalmi és történelmi óráinkon meg azt tanultuk meg, hogy korunk nagyon hasonlít Gróf Zrínyi Miklós idejéhez. Akkor is Nyugatért Kelet ellen küzdött a magyar. Akkor is egy rettenetes és dühös sárkány sok ezer magyar lelket rabságba vitt, sokat a kardnak élivel emésztett meg. A magyarnak tehát a sárkánnyal szemben védelemhez kellett és kell nyúlnia. Fegyver — fegyver — fegyver kívántatik és jó vitézi elhatározás — mondja a költőhadvezér — hogy evvel oltalmazzuk meg magunkat avagy

Next

/
Thumbnails
Contents