Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1942

I. Pécs szab. kir. város felajánlása Jézus Szentséges Szívének

4 Június 5-én délben megérkezik Angelo Rótta pápai nuncius, thebai c. érsek, aki a Szentatya képviseletében jött el, hogy „együtt imádkozzék a pécsiekkel" a felajánlás ünnepén. Este a Jézus Szíve-templomban egyházzenei hangverseny hódolt a kenyér színében rejtőzködő Királynak. A zene- és énekkar, a magánénekesek mind tudásuk legjavát adták a Krisztus Király Kantáta szépségeihez az egyik szerző: szenttamási Horváth Mihály vezénylésével. A másik szerző: Saád Henrik, S. O. Cist., aki néhány nappal előbb, június 2-án költözött az örök hazába, már az L'r trónusa mellett hallgatta a tömjénfüstként magasba törő hangfüzéreket. Június 6-át, a felajánlás napját -reggel 9 órakor ünnepi szent mise nyitja meg a Székesegyházban. A szentmisét, melyen résztvesz a város vezetősége, Angelo Rótta, pápai nuncius pontifikálja, és szentmise után pápai áldást oszt. A városon már a korai órákban ünnepi hangulat ömlik végig. A Széchenyi-téren már díszítik a hatalmas fából ácsolt oltárt, mindenütt zászlók lobognak, iskolánkon zöld levél-füzér húzódik végig. Az Ür bevonulásának útvonalán kezdik díszíteni a házakat, mindenütt virág és virág és az ablakokban sok kicsi fehér gyertya. Fél öt felé kezdenek gyülekezni a tömegek, pedig még csaknem két óra van vissza az ünnepség kezdetéig. Hat órakor már mindenki elfoglalta helyét a Pius körüli utcákban, aki részt akart venni a körmenetben. Színes és sötét foltok váltogatták egymást az élő embersövényben. A templomban a polgári előkelőségek hivatalos feketéjéből piros pipacsokként virítottak a székesegyházi énekesek ruhái belevegyülve az apácák búzavirág-kékjébe és a virághintő leányok liliom-fehérébe. Orgonaszó zúg fel, tömjénfelhő száll az ég felé, megkondulnak a harangok, mikor dr. Mosonyi Dénes nagyprépost elindul a Szentséggel az oltártól. A templom előtt meghullámzik a tömeg és megindul a menet. Elől a templomi zászlók erdője leventeifjak kezében, azután végeláthatatlan sorban a vármegye és város vezetősége, a papság, szerzetesrendek, a tisztiküldöttség, társadalmi egyesületek küldöttségei, az egyetem képviselői díszes talárban, katona- és leventedíszszázad, énekkarok, zenekarok, az iskolák küldöttségei zászlókkal, a baldachin mellett tüzér- és cserkész-díszőrség, és a város polgárai ezrével. A menet útvonalán a járdákon újabb tömegek, ablakokban, kezekben, a fehérruhás leányok kosarában, a szívekben színes, illatos virágok virítanak várva, hogy az ír lábai elé hullhassanak. Ezt a diadalmenetet talán Krisztus kétezer év előtti jeruzsálemi bevonulásához lehet hasonlítani. Akkor is a Nagy Hódító vonult végig a városon, a tömeg pedig hozsannázva, pálmaágakkal kezében várta. De ezt a diadalmenetet nem fogja követni keresztút és Kálvária, mert a szívek tárultak itt ki az isteni Szív előtt, hogy befogadják őt. A Széchenyi-téren ekkor már harmincezer ember várta a menet megérkezését. A legfeltűnőbb színfolt a Belvárosi templom előtt a díszmagyarban pompázó leányok és asszonyok. Köröskörül a téren iskolák diákjai, egyesületek, polgárok várakoztak. A Szentháromság-szobor talapzatát az árvaháziak kis növendékei lepik el apró zászlócskáíkkal kezükben. A környező paloták ablakaiból pompás szőnyegek nyúlnak le. A hangszóróban néha megszólal dr. Merényi Ferenc, székesegyházi sekrestyeigazgató hangja.