Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1942

I. Pécs szab. kir. város felajánlása Jézus Szentséges Szívének

6 görnyedőknek szólnak Jézus szavai: ,,Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve és én megenyhitlek titeket". — Ha valamikor, most mikor a gondok sokasága nehezedik ránk, nemcsak egyesekre, hanem a családokra, községekre, városokra, vármegyékre, az egész országra, érezzük, hogy szükségünk van reá, aki a szeleknek és a háborgó tengernek parancsolni tud. Szükségünk van Jézus jelenlétére és vigasztalására, az irgalmas szamaritánus jóságos szivére, segítségére. A szegények, szenvedők, leromlott bűnösök mindig megérezték, kihez közeledhetnek bizalommal; megérezték a jó szív közelségét. Seregesen tódultak feléje. így történt Kafarnaumban is: „Beesteledvén pedig, amint lement a nap, hozzája vivék mind a betegeket és ördöngösöket; az egész város odagyűlt az ajtóhoz" Simon és András házának kapujához, ahol Ö tartózkodott. És mint Kafarnaumban, másutt is felkeresik, nemcsak a nép, a szegénység, hanem előkelő urak, mint Nikodemus és gazdagok, mint arimathiai József, nemcsak betegek, nyomorékok, bélpoklosok, hanem katonák, halászok, vámosok, nemcsak nyilvános bűnösök, hanem feddhetetlen erkölcsűek, tökéletességre törekvők is, mint a gazdag ifjú. — Ú, ezért ne csodáljuk, de ne is szégyeljük, hogy ma az egész város eljött Hozzá és itt van jóságos, irgalommal teljes Szent Szívének kapuja előtt, hiszen Ő dúsgazdag mindazok iránt, kik hozzá folyamodnak. — Ugyanolyan lelkülettel keressünk vigasztalást és oltalmat Jézus Szentséges Szívénél, mint önmaga keresett keserves kínszenvedése előtt az olajfák kertjében mennyei Atyjánál. „Atyám, ha lehetséges múljék el tőlem e pohár". Háromszor is imádkozék ugyanazon beszédet mondván, mint a Szentírásból tudjuk. Kérte, hogy múljék el tőle a kínszenvedések keserű kelyhe, mitől való félelmében vért izzadott, de mindannyiszor hozzá fűzte: mindazonáltal ne úgy legyen, amint én akarom, hanem amint te. Ö tudta, mi vár reá, ismerte mennyei Atyjának akaratát és mégis imádkozott, keresett oltalmat, segítséget; mi nem ismerjük a jó Isten végzéseit, azért Szentséges Szívének oltalmába ajánlva magunkat, keresünk segítséget, vigasztalást, erőt, készséggel Isten szent akaratára bízva magunkat. Ez nem a gyávák imádsága, hanem az emberi természet gyengeségével számoló alázatos hívő lelkek imádsága, melyre nekünk példát maga az Úr Jézus adott. — Senki se bízzék magamagában! „Ébren legyetek és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek — intette az Úr tanítványait — a lélek ugyan kész, de a test gyönge." — Ne feledkezzünk meg a zsoltáros szavairól: ,,Ha nem az Úr őrzi a várost, őre hasztalan virraszt felette". ,,Kezdetben vala az Ige és az Ige Istennél vala és Isten vala az Ige .. . Mindenek őáltala lettek és ö nála nélkül semmi sem lett, ami lett". Mindenek őáltala lettek, az ég és föld és minden ami az eget és földet betölti. „Az Úré a föld és ami azt betölti. A föld kereksége minden lakója". „És az Ige testté lön és miköztünk lakozék és láttuk az Ö dicsőségét telve malaszttal és igazsággal." — Testté lett Ige, te vagy az ég és föld Ura és Királya! Hozzád jöttünk nagy szorongattatásunkban, hogy alázatos és bűnbánó lélekkel nyilvánosan megvalljuk, ha nem is vagyunk méltók rá: mi a tiéd vagyunk és akarunk maradni mindörökké. — Jézus Szíve, benned reménylők üdvössége, irgalmazz nekünk! Ámen.