Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1941

II. 1142—1942.

III. 1142-1942 Ok, kik az Oltárok s Haza mellett szüntelen égtek, Égi ajándékot, s hason áldást hoztak azokra, Ök soha szentséges tisztet folytatni nem unták. A fáradtak után mentek felváltva nyugodtak; Sem heve a nyárnak, sem rázó téli szeleknek Mérge az éneklöt nem volt meg gátlani képes. Ön maga a tájnak kiesebb fekvése is őket Titkos erőszakkal majd nem levegőbe emelte. A futosó javakat, mint horgait emberi szívnek, Hagyván a külső hártyát kedvelte Világnak: A múlhatatlanokat vizsgálták lelki szemekkel. Horvát András: Zirc'emlékezete. 1814. Nyolcszáz esztendeje az idén annak, hogy a magyar földre először léptek ciszterciek. II. Géza telepítette le őket hazánkba 1142-ben s Cikádoron — Tolnamegyében — adott otthont nekik. Szent Bernát, Clairvaux apátja, kora legnagyobb egyházi dicsősége és legelragadóbb szelleme, ekkor még él. Vájjon hallott-e valamit erről az ő hazájától oly messzeeső s a krónikaíróktól barbárföldnek festett országról, ahová — bár osztrák területről — de javarészt mégis csak francia ciszterciták indultak el és sejtett-e valamit arról a jövőről, mely itt fiai életén át a ciszterci gondolat és szellem történelmi feladataira vár!? .. . A magyarságnak és a ciszterci léleknek első találkozása óta nyolcszáz esztendő telt el. S azóta ez a találkozás egyre tart. A ciszterci lélek ezalatt még nem tudott mindent elmondani s odaadni a magyarságnak, ez pedig még nem tudott mindent megtanulni és befogadni tőle. Az elmúlt nyolc század kevés volt ahhoz, hogy az teljesen kiáradjon, s ez egészen beteljen. A történelem szeretetté vált köztük. Ez pedig mindig kevésli az időt, mert mindig van — az elfogyott s a jövő időn felül és túl is — mondani és visszhangozni valója. Csak így lehet joga egy élet kölcsönösségének az időtlenségbe fölemelkedő folytatásra. Ki tudná lemérni és nyomon követni ennek a ciszterci szellemnek, mely akkor egy spirituális Európát jelentett, gyors és mély eláradását a magyar földön azokon az apátságokon át, melyeket II. Géza után III. Béla létesít közvetlenül Franciaországból Egresen, Pilisen, Szentgotthárdon és