Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1941

IV. Egészségvédelmi vizsgálatok a Nagy Lajos-gimnáziumban

30 szeri elváltozásoknál van kiemelkedő különbség a külföldi adatokkal szemben. Ezen adatok is némi magyarázatot nyernek sajátságos viszonyainkban, melyek a trianoni békeparancs által reánkerőszakolt izgalmas, gondterhelt élet idegfeszítő körülményei folytán születtek meg. Mert a gyermek lelkiéletét Hamburger szerint két tényező: a veleszületett adottság és a környezetbeli hatás (miliő) döntően alakítja ki. Ezért ezen csökkent idegrendszerű gyermekek nevelésében különösen szemelőtt tartottuk, hogy a szeretetteljes, de határozott, s ha kell, kemény nevelés, a lelkikonfliktusok elkerülése, a lelki törvényeknek főleg a vallás útján való közvetítése, a helyesen alkalmazott jutalom és büntetés, az észszerű testi foglalkoztatás és lelki edzés azok a tényezők, amelyek ezen betegségek súlyosbbodását megakadályozhatják, illetve kifejlődését megelőzik. Hosszú és kitartó pedagógiai munkára van szükség, hogy a változott idők lelki és testi bélyegét, különösen az idegbetegségekre való hajlamot kiküszöböljük s így a sok ideges, nyugtalan, kevésbbé ellenálló idegrendszerrel bíró tanulók számát csökkenthessük. Az észlelt szívelváltozások nagy száma a fertőző betegségek szövődményeivel, az ú. n. gócfertőzésekkel: gyakori tüszős mandula- és izületi gyulladásokkal és az elhanyagolt fogazattal magyarázható. Okok között szerepel a sportok túlzásba vitele és a rekordokra való törekvés is. Ezért a testgyakorlás észszerű keresztülvitelét mindig szem előtt tartottuk és hangsúlyoztuk, hogy a testedzés, mind az arányos fejlődés kialakítója, a testi állapot megerősítője, az ellenállás fokozója mindenkinek, még a gyengébb szervrendszerűeknek is szükséges, de ha a kellő indok fennállott, a testgyakorlás alóli felmentést csak az egészségtantanár javaslatára adta meg az igazgatóság. így torna alól 1941—42. tanévben fel volt mentve egész évre a tanulók 4.8%-a, félévre 3.2%-a, rövidebb időre 4.3°/o-a. (L. a) táblázat.) A sok tanuló együttléte által az iskola a fertőző betegségeket is elősegítheti. A tanulók legnagyobb része, már a népiskolában átesett a fertőző betegségeken, mégis több mulasztást okoznak a fertőző megbetegedések. Skarláton 1941—42. tanévben 10, diftériában 2, kanyarón 12, bárányhímlőn 1, fültőmirigy-gyulladáson (mumsz) 32, tífuszon 1 tanuló esett át. Tehát a modern követelmények szerint ép úgy intézetünkben elsősorban a skarlát génius epidemicusa kívánja meg minden évben a saját betegállományát, de járványszerűleg csak a fültőmirigygyulladás léphet fel. (L. b) táblázat.) Tüdőgümőkór az iskolaköteles korban aránylag ritka (Darányi: 0.1, 0.3%). Bár a morbiditás a pubertás korig fokozatosan növekszik, a mortalitás azonban csökken. A kórjóslat tehát nem rossz, a legnagyobb része teljesen kigyógyul. A latens, főleg a hörg körüli nyirokcsomók tuberkulózisa ellenben gyakoribb. A Pirquetreaktió és a subfebrilitas mutatja, hogy a gümös átfertöződés a 10—18 éves korban évről évre emelkedik, ha a betegség huzamosabb ideig is tart, jó prognózisuak, mert ez a latens fertőzés védi a tanulókat — mint egy természetes oltás — súlyosabb tüdőmegbetegedéstől. A tanulók között nagy számmal észlelhetők az ú. n. subfebrilísesek, vagyis olyanok, akinek hőmérséklete aránylag jó közérzet mellett 37.2— 37.4° C-ig emelkedik. A megejtett röntgen- és egyéb vizsgálatok szerint