Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940
V. Adatok az 1940/41. iskolai év történetéhez
69 ,,A leventekötelezettség honvédelmi kötelezettség. A leventeképzésnek — amely a magyar ifjúság nevelésének is egyik eszköze — célja az, hogy az ifjúságot a hagyományos magyar katonai erényekben való nevelés útján a haza védelmének magasztos feladataira testben és lélekben előkészítse. A leventeképzés — bár elsősorban katonai előképzést szolgál — szerves kiegészítő része az egységes és egyetemes magyar nemzetnevelésnek. Feladatát a nevelésnek minden egyéb tényezőjével: a vallásoktatással, az iskolával, a helyesen irányított hazafias és vallásosan élő családdal együttesen és párhuzamosan teljesíti. A leventeifjúság nevelése egyaránt szolgálja a hazafias, állampolgári és társadalmi kötelességek teljesítésére való előkészítést, a vallási, nemzeti erények megszilárdítását, a művelődési törekvés kifejlesztését, a fegyelmezett és egészséges életre való szoktatást és nevelést. Célját az iskolánkívüli ifjúság körében a nevelés anyagának élményszerű közlésével, az iskolai ifjúság körében pedig az ismeretek tudatosítása útján éri el." Az új rendelkezés szerint ott, ahol a helyi viszonyokra tekintettel célszerűnek mutatkozik, a honvédelmi miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel és az esetleg érdekelt más miniszterrel egyetértve a közép- és középfokú iskolák, valamint szakiskolák leventeköteles nyilvános tanulói számára az iskola keretében önálló leventecsapat felállítását engedélyezheti. E tanév folyamán iskolánk tanulóifjúsága is külön csapatot alkotva vett részt a heti kiképzésben, amelyeket — szintén az új elgondolás szerint — majdnem kizárólag közép- és középfokú iskolák tanárai vezettek. A két korcsoport parancsnoki teendőit Bobány Antal és Bezzegh Zoltán, az intézet tanárai látták el, a beosztott szakaszparancsnokok pedig a következők voltak: Barotányi Ferenc, Békéss János, dr. Kismartoni Károly, Körmendy Árpád, Simon György, Szűcs Mihály. Egészségvédelem. Az 1940—1941. tanévben rendszeresen folytattuk a tanulók orvosi vizsgálatát. Az orvosi vizsgálaton a tanulók megjelenése osztályonkint kötelező volt. Az egészségtantanár-iskolaorvos időközbeni katonai szolgálata miatt csak az első, második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik osztálybeliek kerültek tervszerű orvosi vizsgálatra. Nagy számban keresték fel az orvosi rendelést más osztálybeli tanulók is. Az iskolaorvosi működés elsősorban a megelőzést, a praeventiot szolgálta, vagyis a minden szervre kiterjedő vizsgálat a tanulók rejtett szervi elváltozását kutatta, ezekről a szülőket írásban értesítette. A szülők minden alkalommal hálásan fogadták az orvosi tanácsokat s csak szórványos azon esetek száma, amelyekben nagyrészt gazdasági okok miatt az orvosi intelem eredménytelen maradt. Az egészségügyi feljegyzés a lefolyt betegségek adatain kívül a szülők, a testvérek egészségi állapotaira is kitér, tartalmazza a tanulók tápláltsági fokát, csont-, izom-, izületi rendszerét, a mandulák, a fogak, a tüdő, a szív, hasiszervek és idegrendszer, látó- és hallószervek állapotát. Minden esetben figyelemmel van a vesék, vérképzőszervek, továbbá a psiche és beszéd esetleges kóros állapotaira. Szükség esetén röntgen-