Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940
III. A fizika tanítása
11 meglátása; a gyakorlatoké pedig a laboratóriumi munkába való bevezetés és a tudományos munkára való előkészítés. A gyakorlat több alkalmat és lehetőséget nyújt azok számára, akik magukat különösen a reális tudományokban akarják képezni. Egyik sem teszi a másikat fölöslegessé, mindkettő szükséges. A munkaóra általános nevelő célú. Célja a tanulók egyéni képességének fokozottabb mértékű kifejlesztése, a gyakorlat célja: a fokozottabb természettudományos nevelés nyújtása, a természettudományos szellembe való bevezetés. A gyakorlatok révén az iskola alkalmat ad a tanulóknak, hogy megismerhessék részletesebben a természettudományos munka módszereit, lehetőségeit, nehézségeit és örömeit. Ezáltal útbaigazító az életpálya megválasztására. Alkalom nyílik arra, hogy a tanuló önmagát nagyobb mértékben előkészítse jövendő életpályájára, de arra is, hogy végleges döntést hozhasson saját alkalmas vagy alkalmatlan voltáról. Az anyag kiválasztásában nálunk főleg a Németországban bevezetett gyakorlatok anyaga szolgál mintául. Hahn és Koch vezérfonala: Physikalische Schülerübungen Berlin, Teubner. Nálunk Masszi Ferenc és Renner János állítottak össze vezérkönyvet: Fizikai gyakorlatok címen. A gyakorlatokhoz való eszközök általában a német Phywe eszközeinek mintája szerint készülnek. Összeállításuk mintaszerű, évtizedes nagy munka és tapasztalat eredménye. A Phywe-féle gyakorlati eszközök megtalálhatók a Phywe közlemények 273. számában, mind az alsó fokú, mind a felső fokú gyakorlatok számára. (Übungsgeräte für die Unterstufe, p. 16. és Übungsgeräte für die Oberstufe, p. 40.) Egy-két gyakorlaton a praktikus témákon kívül foglalkozhatunk a fizika újabb fejlődésével, kvantumelmélet, relativitáselmélet, hullámmechanika, a fizikai kutatás módszereivel, hipotesiseivel és elméleteivel. A tudomány és technika, a technika és az iskola anyaga között nagy fáziseltolódás van. A gyakorlatok hidalják át ezt a fáziseltolódást, hogy a tanuló zökkenő nélkül kapcsolódhasson bele az egyetemi tanulmányokba. A munkaóra előkészítése is nagy munka és fáradság a tanár számára, de sokkal nehezebb egy jó fizikai gyakorlat előkészítése és helyes vezetése. A kollektív és a munkaórák anyagára épül, tehát fáradsági indexe nagyobb. (Fornwald József: A fizika tanítása nálunk és külföldön. M. K. 1931. 24. évf. 9—10. sz. 151. 1.; Fraknói (Fornwald) J.: A tanulók kötelező és önként vállalt kísérletei a fizika tanításában. F. és K. D. L., 1934. 2. sz. 45. lap; Péch Aladár: A fizika a középiskola III. osztályában. F. és K. D. L., 1934. 1. 1.; Csapody Vera dr.: Kísérleteztető fizikatanítás alsó fokon. F. és K. D. L„ IX. 11.) IRODALOM: Phywe Nachrichten: No 273. p. 16. u. 40. Übungsgeräte für die Unterstufe u. für die Oberstufe. (Göttingen.} Herrn. Hahn: Handbuch für physikalische Schülerübungen. Springer, 1913. Berlin. Herrn Hahn: Leitfaden für physikalische Schülerübungen. Springer. 1914. K. Hahn und W. Koch: Physikalische Schülerübungen. Berlin. Teubner. II. Aufl. 1927. Wilhelm Geilenkeuser —Wilhelm Meyer: Theoretisch-praktisches Handbuch für physikalische und chemische Schülerübungen in der Volks- und Mittelschule. Trier. 1917. 2
