Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

III. A fizika tanítása

28 c) A fizika tanítása matematikai, történeti és filozófiai szellemben történjék. Tanításunk mindig exact legyen a matematikai gondolkodásmód és különösen a függvénytani felfogás kialakítása végett. A természettörvények a mennyiségtan nyelvén fejezhetők ki legegyszerűbben és legvilágosabban. A matematikai jellegű esetekben tehát használjuk a matemetikát. Ha azonban fizikai feladatot adunk a tanulóknak, akkor ne a matematikai szempont legyen az irányadó, hanem a fizikai, azaz ne legyen a feladat matematikai feladat. Hangsúlyozzuk azt, hogy a matematika csak leíró eszköz a fizikai fogalmak kifejezésére. Tehát pl. a sebesség fizikai fogalom, nem hányados, vagyis a felső osztályban nem differenciál hányados. Csak a matematika fejezi így ki. A hányadossal csak mérjük a sebességet. A helyes fizikai fogalmat tapasztalati úton kell kialakítani a tanításban. A természetet megérteni igazán mennyiségtan nélkül lehetetlen. Galilei a mennyiségtan jeleit tartotta a természetet kifejező, karakterisztikus jeleknek. Kant a természettanban csak annyi tudományt fogad el, amennyi benne a mennyiségtan. Kepler szép kifejezése szerint a természet könyve a matematika nyelvén van megírva. A fizika tehát matematika nélkül nem tanítható. Szerepe nem a körülményes levezetésekben (ingalengés, sebesség rugalmas közegben, tükrök és lencsék képlete), nem a mennyiségtani képletekben és számadatokban van, hanem a függvénytani és az infinitesimális gondolat átadásában. A természetben minden függvény, az infinitesimális számítás nélkül pedig egyes jelenségek nem érthetők meg. Amint meg akarjuk érteni a módot is, miként függ két mennyiség a természetben egymástól, a mennyiségtanhoz kell fordulnunk. A függés tényét a tapasztalat adja, mikéntje a matematikával fejezhető ki. Az európai nevelésre jellegzetes történeti szellem a fizika tanítását is hassa át. Mutassunk rá, hogyan jutott az emberiség erre vagy arra a gondolatra, hogy ilyen irányban kutasson, haladjon. A neves hamburgi fizikus dr. Karl Hahn eljárása szerint minden nagyobb didaktikai egység után tényleges összefoglalásul történeti összefoglalást tartsunk. Ahol lehetséges, tárgyaljuk a tényeket történelmi alapon. Kapcsoljuk bele a fizikát a nevelés szolgálatába, a történeti szempontok figyelembevételével a nemes értelemben vett szellemtudományi oldalról is. (Vitéz Fraknóy József: Történeti szempontok a fizika tanításában. Magyar Középisk. XXVIII. 11. 174.) A fizika történeti tanítása lépten-nyomon szinte kínálja az etikai összekötő szálakat az emberi megismerés különböző irányú ágai között. A történeti szellemű tanítás a legjobb eszköz a humanisztikus és a reális képzési mód áthidalására. Nemcsak a dolgok, hanem a személyek, nagy fizikusok története is értékes elem a tanításban. (Danemann!) A történeti megjegyzések elevenebbé teszik a fizikatanítást s bepillantást engednek tudásunk fejlődési menetébe. így, amennyire lehetséges, ismeretessé válik az út, amelyen a természeti törvények ismeretéhez eljutottak és eljuthattak. Nem a fizika története (Geschichte der Physik), hanem a történeti fizika (Historische Physik, Siebert) az, ami értékesíthető a tanításban.