Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1940

III. A fizika tanítása

9 hanem átélt élményeket, melyek mélyítették, tágították a szellem, a lélek értelmi és érzelmi világát, jelent elmélyülő pillanatokat, melyek a lélek rétegeit áthatották, befogadó képességét növelték. A természet igazságait átélő, átértő lélek alapossá, világossá válik. A fizikatanításnak tehát' elsősorban értelmi nevelőnek kell lennie. Fejlesztenie kell az általános értelmi képességeket: a lényegmegragadó érzéket, az elvonó képességet, a mélyreható elmélyülő készséget s az átfogó, szintetikus, egybefoglaló képességet. A speciális viszonyérzékeket: a differenciáló, a kritikai érzéket, a körültekintő, a teljességre törekvő, a továbbfejlődés, az ítéletmódosítás képességét, a logikai, a mechanikai, a matematikai, az időbeli viszonyok érzékét; egyszóval a formai képességeket és bizonyos mértékben az értelmi temperamentumot: a szellemi gyorsaságot, a leleményességet (elevenség) és energiát is. IRODALOM: Várkonyi Hildebrand: Az alaki képzés és átvitel kérdése. Budapest, 1938. Stephaneum. E. R. Jaensch—

Fr. Althoff: Mathematisches Denken und Seelenform. J. A. Barth. Leipzig, 1939. Dr. Zibolen E.: Az életrenevelés. 0. K. T. K. 69. 4. 129. Bachelard G.: La formation de l'esprit scientifique. Paris, 1938. J. Vrin. Weszely Ödön: A szellemi képességek fejlesztése. Budapest, 1932. Lampel. Dewey J.—Kenyers E.: A gondolkodás nevelése. Budapest, 1931. Tumlirz O.: Der Begriff der Bildung. Wien, 1931. Jasper. Le Roy E.: La pensée intuitive. Paris, é. n. Boivin. Scheler Max: Die Formen des Wissens und die Bildung. Bonn, 1925, Cohen. Dr. Mössmer József: A gondolkodás gyönyörei. I

—II. K. N. 10. évf. Hahn A.: Piaton pedagógiai eszméi. M. T. 1880. 93. 103. A. Fischer: Szakképzés és általános képzés. Zeitschr. f. pád. Psychol, u. exp. Pád. XII. 3. P. Dietering: Az „általános képzés" fogalma . . . Pád. Stud. XXXII. 2. P. Chauvet: A természettudományok konkrét és nevelő hatása. L'Education. III. 1. Loczka Alajos: A természettudományi oktatás nevelő értéke. Magy. Paed. XLIII. 9—10. 145—157. Boda István: Az értelmi nevelés feladatairól. Budapest, 1934. Carl Runge: Mathematik und Bildung. Göttingen. Univ. (Rede) 1915. Várkonyi Hildebrand: Az alaki képzés és az átvitel kérdése. Szeged. Tyndall: Human. Ziele d. mat. u. natw. Unt. Vortr. 1909. Berlin. E. Mach: Über den relativen Bildungswert der philologischen und der mathematischnaturwissenschaftlichen Unterrichtsfächer. Wien, 1908. Nagy József: A középiskolai fizikai tanítás céljairól és módjairól. M. K. VI. 10. 577. 2. Az intellektuális nevelés mellett morális értéket is kell adnia. Részt kell vennie az „erkölcsi ember" nevelésében. Olyan lelki kvalitásokat is kell fejlesztenie, melyekre a többi tantárgy kevesebb lehetőséget nyújt. Az etikailag káros tulajdonságokat, mint: az át nem gondokság, az önámító látszatbiztosság, a felszínes ítélet vagy indokolatlan fölényérzék stb. nagy mértékben tompíthatja. Rá kell mutatnia az emberi elme ideális munkájának nagy ered-