Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1939

VIII. Adatok az 1939/40. iskolai év történetéhez

66 lását. Habár az őszi nap is szomorúan kacsintgatott ránk és el-elbújt az őszi fellegek mögé, mégis vidáman ment ez a kis csapat, hiszen utolsó, boldog diákkirándulása ez. Útirány: Mohács. A vidám nótázás közben elröppent az idő s mi azon vettük észre magunkat, hogy máris Mohács utcáin kanyarog autónk. Első utunk a csatasík és a Csele-patak partján levő II. Lajos-emlék megtekintésére vezetett. Feszes, merev vigyázzállásban, levett sapkával álltunk szerencsétlen sorsú II. Lajos királyunk emlékmüve előtt. A himnusz elimádkozása után Hergenrőder Miklós mondott megemlékező szavakat, melyeken keresztül mi is magunk előtt láttuk, — hiszen a helye ott volt — a gyászos mohácsi csata leggyászosabb jelenetét: Lajos király fuldoklását. Mi pedig lehajtott fővel, szomorúan emlékeztünk e sorokra: „Ott vergöde Lajos, rettenetes sorsú királyunk, süllyedező lova érchímzetű terhe alatt." A szép ünnepi megemlékezést a Szózat eléneklése fejezte be. Innen a város nevezetességeinek a megtekintésére mentünk. Először a gimnáziumot néztük meg. Itt több ismerőssel, sőt régi osztálytársakkal is találkoztunk. Majd Prasch Béla volt osztálytársunk vezetésével mentünk a temetőbe s gyönyörködtünk a Csata-kápolna szép festményeiben. Sok fényképet készítettünk a város szívében levő szép hősi emlékről. Ebéd után a selyemgyárba látogattunk el. Mily érdekes volt ez a zúgó, zakatoló gép-csoport! Szemünk előtt láttuk, mikép lesz a hajszálnál is vékonyabb szálakból kész selyem. Ezután kompon keltünk át a Dunán a Mohács-szigetre. Itt körülnéztünk, mígnem szürkülni kezdett. Szürkületkor kompunk visszavitt Mohácsra, ahonnan este igen vidám hangulatban indultunk haza a legutolsó, de legkedvesebb középiskolai kirándulásunkról. Április 11-én a III. osztály tanulói Bezzegh Zoltán tanár vezetésével tanulmányozták a székesegyház épületét szerkezeti és stiláris szempontból, valamint megtekintették a kápolnák freskóit. Május hó folyamán ellátogattak a IV., VI. és VII. osztály tanulói a rajztanár vezetésével a Városi Múzeumba, hogy ott egyrészt a nép- és iparművészeti alkotásokat tanulmányozzák, másrészt megtekintsék az év tavaszán felújított képtár anyagát, ahol alkalmuk volt a legnagyobb magyar festők egy-egy alkotásával megismerkedni. Segélyezés, a) Endrédy Vendel, zirci apátúr, az intézet kegyura 6387.50 P rendes és rendkívüli tandíjkedvezményben részesítette az intézet 150 érdemes és rászoruló tanulóját. b) A nm. VKMin. Máttyus Adorján VIII. oszt. tanuló részére a Horthy Miklós ösztöndíjalapból évi 200 P-ős ösztöndíjat adományozott. c) A nm. VKMin. 48.065/1940. V. 1. sz. rendeletével Szalai János VII. oszt. tanulót 100 P közalkalmazotti tanulmányi segélyben részesítette. d) Intézetünk egy magát megnevezni nem akaró, melegszívű jóbarátja a karácsonyi ünnepek alkalmával 16 tanulónak egy-egy pár téli cipőt ajándékozott. e) N. N. 20 pengővel segélyezte karácsonykor intézetünk szegénysorsú tanulóit. f) N. N. 40 pengőt adományozott a karácsonyi szent ünnepek alkalmából szegénysorsú tanulók segélyezésére. g) N. N. 10 P-t adományozott szegénysorsú tanulók segélyezésére.