Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1938

VII. Kitaibel Pál Baranyában

48 Déli oldalában végig szőlő van, e fölött teljesen kopasz és köves, kevés bokorral. Az északi oldala erdős. Kístapolcánál kén szagú tiszta, jó ízű víz van, melyet fürdéshez használnak, előbb azonban megmelegítik. A források bő vízűek és a beremendíhez hasonló feketés szürke kőzetből erednek, mely itt a felszínen van. Siklós felé Senecio doria van a réteken. Az alacsony síkság Siklóson túl mindég az úttól balra terül el. Ez a terület többé-kevésbbé mocsaras, bár a magasabb részeken itt-ott szántóföldek vannak. A Scabiosa transsilvanica eddig sem volt ritka, de itt a szántókon igen gyakori. Siklósig 2 postaállomás. Siklóson kívül az utak mentén eperfák vannak, ezek között magyar hársfák is láthatók. Itt nő: Reseda luteola, Senecio erucifolius v. tenuifolius, Centaurea solstitialis, Carthamus lanatus, Crepis rhoeadifolia, Artemisia absinthium, Gyűd alatt és felett a hegység Quercus sessiliflorából áll. Egészen fent azonban kopár, elszórt cserjékkel és sok mészkősziklával. Márgát és sűrű szövetű mészkövet használnak mindenfelé az út burkolásához. A gyűdi hegy hosszú gerincben húzódik el. Azután jön a harsány! hegy. Ez lekerekített alakú és ez alatt visz az út Pécsre. E mögött van a kisharsányi hegy. Ezzel a szintén lekerekített Terehegy függ össze. Centaurea micranthos mindenfelé közönséges. Hasonlóan Salvia pratensis, nemorosa és verticillata. Artemisia scoparia ritka. Fent a harsányi hegyen a kőzetet föld és fű fedi. Itt nő: Linaria genistiiolia. A cserjésekben itt is sok a Vitis vinifera, de nincs Acer tataricum. Nő még itt: Echium altissimum, Cytisus austriacus, Evonymus verrucosa. Diósviszlónál a hegylánc nagyon ellaposodik, de a falunál egy kicsit megint emelkedik, majd újra ellaposodik. A szőlőkben sok a gyümölcsfa. A madarak elijesztésére fonalakat keresztben kötnek és a fonalakat és rongyokat felakasztják azért, hogy a madarakat elijesszék. A hegyen szőlőknél megcsonkított és nyomorék cser-, molyhos és kocsányos tölgyek vannak. Ezeknek különböző alakú leveleik vannak. Cserjésben nő az Anemone hepatica. A gyertyánt nemes Bittó úr a cserfa után a legjobb tüzelőfának tartja. A dombsor Babarcszőlősön túl még meglehetősen messzire elhúzódik. Ezen túl már csak alacsony halmok vannak. Baksáig 2 postaállomás. 6. Szeptember 15-én Szentlörincre. A talaj barna, agyagos mésztörmelékekkel. Pécsbagotai erdőben Quercus cerrisen kívül van Q. robur, sessiliflora és lanuginosa, valamint Helleborus odorus nő. A Szent Jakabhegy, melyet miként a Mecseket és a pécsváradi hegyet Pécsbagotán kívül jól lehet látni, hosszú gerincbe húzódik el, Kővágószőlősnél meredek oldala van. A következő erdő kocsányos tölgyből áll Helleborus odorusszal. Szabadszentkirály határában Carthamus lanatus terem. Szentlőríncnél a legelő tele van Centaurea calcitrapával. A községen kívül az erdő öreg kocsányos tölgyből áll. Tovább menve a szántókon sok a Cephalaria transsilvanica, másutt meg a mustár. Bokros helyeken pedig: Acer tataricum. Nagypeterden Chenopodium ambrosioides. Szentlőríncnél a kövezésre Kővágószőllősnél bányászott homokkövet használnak fel. Itt kvarcszemeket, csillámot és sötétpiros vasat tartalmazó agyag van. Ez részben finom szemű. Tovább láttam fehéres szürke homokkövet, mely nagyobb és több csillámot, kvarcot és