Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1938
VII. Kitaibel Pál Baranyában
43 ben agyagosak. Az egyik bányában a szén között Grauwackehoz hasonló természetű homokkő volt. Ez szürke, közvetlenül összekapcsolva kvarcszemekkel, kevés fehér földpátból és csillámból áll. Lehetett látni itt-ott homokszemecskéket is benne. Kevés távolságra innen az alapkőzet szürkésfehér, alapanyaga kompakt és szürke kvarcszemeket, fehér földpátot, fekete hatszögű csillámot tartalmaz kevés fehér csillámtörmelékkel keverve. Helleborus odorus nő itt. Magyar neve: Ökör-élé (érő?) Tilia platyphyllát Büdöshársfának hívják. Ha a háncsa megszárad, törékeny. Bellis perennis gyakori itt. Az erdőben a bükkfa a leggyakoribb. Váralja mellett a legnagyobb hegy Baka uta. Hangyás-hegyen a görgetegkövek gránitból és szarufénylepalából vannak. Pteridium aquilinum (magyarul Pátrány.) Agaricus (üres hely) a bükkfa törzsein nő, magyarul gilva gombának hívják, ehető. Tilia cordata magyar neve: Farkas-hársfa. Hangyáshegy felett a hordalékkőzetben mészkő, részben kagylós, részben palás szarukő van. Még magasabban látható a homokkő. A kvarchomok olyan tömött és ragaszték nélküli volt, hogy az egyes szemeit alig lehetett kivenni, mégis itt-ott ahol elmállott, világosan szemcsésnek látszott, egyébként sötét szürke színű volt fehér, szórványos földpát tartalommal. Ez a kőzet van egészen a Szamár hegyig, ahol palássá válik. Amint a hegyről a völgy felé jöttünk, olyan kőzetre akadtunk, mely a bazalthoz volt hasonló . . ez sűrűn tele volt mészpát kristályokkal. Az elmállásnak kitett részei az elmállott földpát következtében olyanok voltak, mint a szivacs vagy mint a kenyérbél, lyukacsosak. A bükkerdő a hegyről lejövet a völgybe mélyen lenyúlik, majd inkább Quercus sessiliflora és cerris látható. Ez utóbbi itt-ott uralkodó jellegű. Rubus candicans mellett hirtust is láttam. Ez utóbbi inkább már a völgyben volt, ahol sok a Genista germanica is. A völgyben a ritkább növények közül volt: Crepis setosa és Cynosurus eristatus. Magyaregregyig i postaállomás. Két ember kísért minket. II. 19-én Márévárhoz és a bányákhoz. A régi vár Zsigmond királyé volt, akinek a feleségét Máriának hívták. Előbb a zobáki völgybe mentünk, ahol szarufénylével kevert bazaltot találtunk. Ez a bazalt erősen 2 7 hasadozott, de nem vált szét oszlopokra. Ez után a vár völgyön át Márévárhoz mentünk. A hegyek itt pados mészkőből állanak. Ebből épült a vár is. De azért a falakban néhány szarufényle nélküli és több, igen sok földpátot tartalmazó bazaltdarab is látható beépítve. A völgyben Cardamine impatienst és Scrophularia vernähst találtam. A szemben fekvő hegyen, Padi Mezőn olivinnel és földpáttal kevert bazalt van. Itt nő: Anemone hepatica, Car ex Michelii, Brachypodium silvaticum, Cytisus capitatus, Helleborus odorus, Fraxinus ornus, Quercus robur és lanuginosa ezen a vidéken ritkák. A vártól és Padi hegytől Nagymányok ? irányában fekvő Köves-Tetej, — ahogy mondják — szintén bazaltból áll. Tragopogon (üres hely) (orientális) kelyhe 8 levelű, pártalevelei a kehelynél hosszabbak, hullámos szélű visszahajlított levelekkel, a réteken nő. Marha és a disznó is megeszi. 2 7 L. az utolsó jegyzetet!
