Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1938

VII. Kitaibel Pál Baranyában

38 15. Szeptember 5-én Püspöklakra és Geresdre. Pécsváradon kívül a pataknál az út letér a postakocsi útjáról jobb oldalra. Ettől a helytől néhány lépésnyire malom van. Két Holcus (Sorghum) fajt termesztenek itt. Ezeket Cziroknak hívják. Az egyikből seprőket készítenek, a másikkal a lovakat etetik, amelyek azonban nagyon izzadnak tőle. (S. vulgare és S. v. ssp. saccharatum.) Nagypall völgyben fekvő házsorból áll. Mindkét oldalon szőlők vannak. A falu végén kis patak folyik. A patakig németek laknak. A pataktól balra fordul a falu, itt magyarok laknak. Ezek kálvinisták. Templomuk is van. Nagy gyümölcsös kertjeik is vannak. Cephalaria transsilvanica nagy tömegben nő a szőlőkben, a Heliotropium europaeum pedig a szántókon. A bózotokban pedig Aster amellus és nagyon sok Eragrostis minor nő. (Pécsvárad körül a bokros helyeken sok Juniperus communis nő. Sok itt a fenyőrigó, melyeket hurkokkal és hálókkal fognak.) A talaj barna és márgás szerű. Itt nő: Diplotaxis muralis, Chenopodium album, Scabiosa ochroleuca, Linaria vulgaris, Euphorbia Seguieriana, Linum hirsutum, perenne, Cytisus austriacus, Andropogon ischaemum, Dorycnium herbaceum, Crepis rhoeadifolia, Picris hieracioides, Eragrostis minor, Peucedanum cervaria, Artemisia scoparia, Reseda lutea, Cynodon dactylon, Setaria viridis, Echinochloa crus-galli. Fazekasbodán németek laknak. Alul homokkő törmeléket, fent pedig márgát és mészkövet lehet látni. A bózotban terem: Viburnum lantana, Crataegus monogyna, Cornus mas, Helleborus odorus, Ajuga Laxmanni (igen bőven), Origanum vulgare, Quercus lanuginosa. Tovább menve olyan piros színű kőzetet láttam, mint Pusztakísfalunál, Még tovább haladva fehér színű, meszes márgával összeragasztott porhanyós homokkövet találtam. Itt-ott egészen tele van barnás kagylóhéjakkal. A felső része annyira elmállott, hogy homoknak használják. Itt nő: Lychnis coronaria, Potentilla rubens, Satureja silvatica. Nem messze innen kezdődnek a fazekasbodaí szőlők, amelyekben igen jó bor terem. Kékesd jobb kéz felöl völgyben van. Az út a szőlőknél a hegyen át visz. Itt nő: Seseli annuum, Medicago falcata, Onobrychis viciaefolia, Hibiscus trionum, Setaria glauca, Peucedanum alsaticum, Cerinthe minor, Ajuga chmaepytis, Euphorbia esula, Chondrilla juncea, Sideritis montana, Anchusa azurea, Kochia scoparia. A talaj felső része halványbarna. Mindenfelé nagy dombok és széles völgyek vannak. Püspöklak felé a szőlőknél mészkő látszik. Egy völgyben van Püspöklak régi temploma. Itt terem: Anchusa azurea tömegesen és néhány tő Echium altissimum. Geresd felé a kerítéseknél nő: Rhamnus cathartica, Prunus spinosa v. dasyphylla, egyébként: Cephalaria transsilvanica, Anchusa azurea, Sisymbrium Orientale, Nonnea pulla, Althaea biennis, Centaurea scabiosa. Geresden közel 80 ház van. Lakói 7 ház kivételével, amelyben magyarok vannak; németek. A falu nyugati dombján tömegesen találtam nagy kagylókat. Linum tenuifolium, Aiuga Laxmanni, Thalictrum minus v. flexuosum, Linum hirsutum terem itt. Martincze csak kocsma és nem falu, ahogy a térkép jelzi. Aster linosyris, Seseli dévényense, Chrysopogon gryllus, Scorzonera hispanica, Inula ensifolia, Thesium intermedium, Xeran-