Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1938

VII. Kitaibel Pál Baranyában

31 geknek. (Baja, Zombor, etc.) Itt terem még: Iris germanica, Chondrilla juncea, Staphylea pinnata, Prunus spinosa v. dasyphylla, Hedera helix (Borostyán), Ruscus aculeatus (Tüskös gaz), Ulmus scabra f. latifolia. A hegy északi része erdős, a többin szőlő van. A hegy csak dombokkal függ össze a többi hegyekkel, amelyek közül délre merészen ugrik előre. A hegység nyugatról kelet felé húzódik. Cisterna

2

3 is volt itt, melyet kútnak gondolnak és most már teljesen megtöltötték kövekkel. Az itt élő nagy kígyókat zumaknak hívják. Testük felső része csukaszürke, alul pedig viaszsárgák. Itt nő még: Serratula radiata. A házakat Typha angustifoliáual fedik (magyarul Gyekén). A tetők több, mint 20 évig eltartanak. A gyékény föld felé eső részét lefelé fektetik. Délután a keserűvízhez. Nyirkos legelőkön Galega officinalis, Trifolium fragiferum és Heleochloa schoenoides nő. A harsányi hegy alatt délfelé mély síksági rét van, ahol sós helyeket lehet találni. Itt gödröt ástak, hogy vizet nyerjenek. Sós vizet kaptak. Jelenleg az árok 3—3

1/í láb mély. Nincs benne víz. A gödör oldalán só vált ki, melynek csak sós íze volt. (Tehát nem keserűsós.) Még körülbelül 3 lábnyira ástunk és ekkor egy kevés kis vizet kaptunk, de ez is csak sós ízű volt. Nem volt keserű íze. A talaj a televényföld alatt szürkés barna sovány agyag. Innét nem messze (vagy 3—400 lépésre) jó, nem sós víz van. Ezután Beremend felé mentem. A mély legelőkön: sok Galega officinalis, Althaea officinalis, Inula britannica, Xanthium spinosum, Lycopus europaeus, exaltatus van. Beremenden sok kerek, sárga szilvát termelnek, mely bővebben terem és több szeszt ad, mint a közönséges. Beremend Eszterházy Kázmér gróíé. Lakosai: rácok, horvátok és németek. Mészkőből álló kis hegy alatt fekszik. Ez a mészkő fehér erű és szürke színű. Fehéres barna és piros színű rétegek kötik össze a márványtömböket. A hasadékokat itt-ott fehér vagy barna mészpát tölti ki. A mészkő egész tömege összefügg és puskaporral robbantható csak szét. A mészkövet két kemencében a bánya mellett égetik. Az egyik kemence befogadóképessége: 300, a másiké több, mint 500 mérő. A kisebb 7, a nagyobb 9—10 napig ég és 3 nap kell a kihűléshez. A tüzeléshez főképen gyertyánt használnak. Odébb megint van egy kőbánya. Olyan, mint az előbbi. Az erdőben mindenütt sok a magyar hárs. (Tilia tomentosa.) A rácoknak és a katolikusoknak van templomuk. Itt nő: Anthemis cotula, Centaurea calcitrapa. A beremendi mészkőnek, ha égetik kén szaga van. Nagytapolca faluban, mely a harsányi hegytől órányira délre van, két bő vizű forrás fakad. Ezek szürke mészkőből törnek elő. A víz tiszta, színtelen és észrevehetően kén szaga van. A faluhoz közelebb levő forrás vize 21—22 Reaumur fokú. A másik, amely az előbbitől csak mintegy 4 lábnyira van, 18—19 Reaumur fokú. Csak az elsőt használják fürdéshez. Részben még üstben melegítik a vizet. Két szoba áll a fürdővendégek rendelkezésére. Az egyikben két, a másikban egy kád van. Egy fürdés öt garasba kerül. 2

3 Mások úgy gondolják, hogy a siklósi vár udvarától nagyharsányi hegy tetejéig folyosó húzódott volna és ennek lenne a kijárata az, amit Kitaibel cisternának gondol.