Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1938
VII. Kitaibel Pál Baranyában
25 chamaedrys , Trifolium arvense, Medicago lupulina, Serratula radiata, Bromus erectus, Verbascum nigrum, Agropyrun intermedium, Laburnum anagyroides, Rhamnus cathartica, Anthemis tinctoria, Tordylium maximum, Toriiis anthriscus, Melica uniflora, Chrysanthemum corymbosum, Digitalis ambigua, Avenastrum pratense, Tilia tomentosa, platyphylla, Dictamnus albus, Sedum maximum, Cornus mas, Peucedanum carvifolia, Euphrasia ericetorum , Orthantha lutea, Sorbopirus auricularis kult.?, Aconitum anthora, Cytisus austriacus, Bromus squarrosus, Astralagus onobrychis, Quercus robur. Somogy megye irányában a Mecseken és Jakabhegyen túl már nincs érdemleges hegység. A Mecseken nő még: Lithospermum purpureo-coeruleum, Hymantoglossum hircinum, Cytisus capitatus, Melampyrum nemorosum, Satureja intermedia, Hypericum hirsutum, Dianthus barbatus, Rosa arvensis, Anemone hepatica, Crataegus monogyna, oxyacantha, Acer tataricum. Vincellérház felé a felszínen látható a durva szemű homokkő. Coronilla coronata, Colutea arborescens és Senecio nemorensis nő az út mellett, amely az erdőből a szőlők felé visz. 3. Augusztus 20-án kirándulás a Mecsek egyik lejtőjére a kőszén tanulmányozása végett. (Lámpás.) Szőlők közt levő füves helyeken nő: Inula conyza, Echinops multiflorus, Lavatera thuringica, Lychnis coronaria, Acer tataricum, Evonymus europaea, verrucosa, Peucedanum alsaticum, Linaria genistifolia, Rhamnus cathartica, Ulmus foliacea v. suberosa, Allium montanum, Convolvulus cantabrica, Artemisia Lobelii v. saxatilis, Seseli dévényense, Stipa capillata, Seseli annuum. A mészkőből álló Mecseket, Pécstől északra félórányira, a Lámpásnak nevezett völgy választja el egy délkeletről északnyugatra húzódó és mindinkább emelkedő dombtól, melyet Szénhegynek neveznek. Ezt a hegyet két oldalon szőlők borítják, amelyekben jó bor, továbbá Chenopodium album, Digitaria sanguinalis és Setaria verticillata terem. A szőlők között négy féle tölgy (Quercus robur, sessiliflora, cerris, lanuginosa), Tilia tomentosa, Colutea arborescens, Staphylea pinnata, Trifolium rubens, Dorycnium herbaceum stb. tenyészik. A felső rétegben szürke, részben barnás homokkő van, ez alatt 3 lábnyi erős vas tartalmú barnás fekete agyagpalaréteg fekszik, ez alatt terül el a több lábnyi kőszénréteg; ezt a kőszénréteget homokkő szakítja meg, amely alatt ismét szén van. A rétegek észak felé ellaposodnak. A kőszénen savanyú ízű, fehér színű és összehúzó hatású sóbevonat van. Az árokban lévő víz mindég édeskés ízű és erősen összehúzó hatása van a nyelvre. A völgyben fölfelé Vicia pisiformis, Chaerophyllum aromaticum, Petasites hybridus, Lythrum salicaria, Genista ovata v. nervata, Rosa arvensis, Cytisus capitatus, Centaurea stenolepis, Acer tataricum, Angelica silvestris, Salix purpurea, Tilia tomentosa, platyphylla, Trigonella melilotus-coeruleus, Frangula alnus, Laserpitiurn pruthenicum, Pulicaria dysenterica, Dianthus barbatus, Peucedanum carvifolia, Rosa gallica, Melica altissima, Deschampsia caespitosa, Dianthus armeria nő. A növények mind nagyok, csak Calamagrostis epigeios kicsi, Bromus ramosus, Laserpitiurn latifolium, Campanula trachelium, persicifolia, Holcus lanatus, Laburnum anagyroides nő itten.
