Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1938

VII. Kitaibel Pál Baranyában

23 terem: Carduus acanthoides, Cirsium lanceolatum és egy másik Cirsium, mely az eriophorumhoz hasonlít, de kevésbbé szőrös, kisebb fészkű és a levelei alul fehéresek,

7 Thymelaea passerina, Glaucium corniculatum. A kocsmán

8 túl megszűnik a jó út. Kövágószőllős felett a hegyen mindenütt előtűnik a piros homokkő.

9 Ebből készül ott a malomkő. A hegy felső részén erdő, alul szőlő van. Baranya vármegyének ezen a részén kevesebb az erdő, mint Somogyban. A talaj itt pirosas barna és homokos. Ezen a talajon szépen díszlik a kukorica. Itt nő: Xeranthemum annuum és Berteroa incana. A hegy erdeit annyira kiirtották és lelegeltették, hogy mindenfelé csak a csupasz kőzeteket és földet lehet látni. Itt terem: Carthamus lanatus, Echium altissimum. Rácváros

1

0 a térképemen nincs rajta. Pécstől háromnegyed órányira van és a pécsiek Német Üregnek hívják. Délután megtekintettem Pécs városát és környékét. A város a Mecsek hegység alatt magaslaton fekszik, illetve helyesebben a hegy lábánál. Rendszertelenül épült, de sok szép háza van. Az egykori pálos templom

11 a vallásalapé, az ágoston-rendiek kolostora most a négy plébánia közül az egyik.

1

2 A főtéren török fürdő van. A fürdőben még lehet látni a vízvezetékcsöveket. Ezek a csövek feketés szürke agyagból készültek. Ezt az anyagot még most is használják fazekas munkákhoz. A fürdőtől nem messze mecset van.

1

3 Mindkettőt tető helyett csinosan ívelő kupola borít. A városnak több vízvezetéke van, melyek a vizűket a közeli Mecsekből kapják. Ezeknek a vízvezetékeknek az alapját legalább is legnagyobbrészt még a törökök vetették meg. A főforrás északon lévő völgy végén van, ott ahol a Mecsek meredeken megtörik.

1

4 Ennek a forrásnak olyan sok vize van, hogy kis távolságon belül .... tői

1

5 alapított papírmalomnak és még 17 lisztőrlő malomnak a kerekét hozza mozgásba. A város utcaburkolata abból a szürkés barna, fehér erekkel csíkozott márványból készült, amelyből áll legnagyobbrészt a Mecsek.

1

8 Házakat is építenek ebből. A Mecsek alul köröskörül tele van szőlőkkel. Itt a növényzet olyanféle, mint a budai mészhegyekben. A látottak között a legérdekesebbek voltak: Artemisia Lobelii v. saxatilis, Serratula radiata, Quercus lanuginosa. NB. A Helleborus, melyet viridisnek írtam fel és később odorusként közöltem, valószínűleg dumetorum volt.

1

7 7 Cirsium eriophorum v. Degenii. 8 Markó-csárda. (Legalább is most így hívják.) " Tarka homokkő. 1

0 Mai neve: Mecsekalja. 1

1 Jelenleg liceumi illetve egyetemi templom. 1

2 Ágoston-téri plébánia. 1

3 Belvárosi templom illetve eredetileg jezsuita, majd ciszterci templom. Most a rend és a város, mint kegyúr közös tulajdona. A már említett Ágoston-téri és belvárosi plébánián kívül (melynek a temploma akkor nem a mecset volt, hanem a Mindszentek temploma) Kitaibel korában a székesegyházi plébánián kívül még a ferenceseknek volt plébániája. így jön ki a négy plébánia. 1

4 Tettye. 1

5 Kitaibel jegyzetében az alapító helye üres. A malmot Klimó püspök építtette. 1

6 Kitaibel-féle márvány természetesen csak mészkő és pedig úgynevezett kagylós mészkő. 1

7 Ez a két sor Kitaibelnek magának a pótbejegyzése. A kérdéses Helleborus végeredményben mégis csak odorus, mert Pécs felett a Mecseken csak ez nő.