Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1938
XV. Ifjúsági egyesületek
131 Őrsvezetők voltak: Bihari János, Burits Oktáv, Szigriszt László VII., Arató Miklós, Szelenczy Mihály, Vass Béla, Zsabokrszky Ferenc VI. o. tanulók. Segédörsvezetők voltak: Marót Zoltán, Mohay Károly, Selényi Zoltán V. o., Orbán Andor, Ott Márton, Szabó Emil IV. o. tanulók. Cserkészmunkánkban az idén is a belső munkán volt a hangsúly, és ezért újra hatalmas lépéssel jutottunk előbbre a 10 törvény által mutatott úton. A csapaton belül a rajok és az örsök életét kiszélesítettük. Ennek az eszközei voltak a gyakori Örsi- és rajösszejövetelek, játék- és munkadélutánok, kirándulások, portyázások, közös szórakozások, versenyek. Az előző évekhez képest sokkal többet alkottunk az otthondíszítésben, főkép az örsi szertárok szép berendezésében is. Üj, szép szokást valósítottunk meg az idén: cserkészeink karácsonykor, húsvétkor és anyák-napján a munkadélutánokon készített szép ajándékokkal lepték meg szüleiket. A cserkészcsapat egész évi munkáján egyébként meglátszott az elmúlt tanév izgalmakkal, reménnyel-aggódással teljes légköre. Húsz évi várakozás után végre visszatért Szent István birodalmába az elszakított Felvidék és az Északkeleti Kárpátokban elérték csapataink az ezeréves határokat. A magyar hadsereg virágos diadalútban vette birtokába az ősi országrészeket. Nagyon természetes, hogy ezek a diadalmas hetek megszabták a cserkészmunka irányát is. A magyar cserkészet honvédelmi előkészítése lett a főcél, hogy a cserkészből lett honvéd azonnal megállhassa helyét a katonai szolgálatban, továbbá, hogy komoly segítője legyen a polgári társadalomnak is. A katonai alapismereteket tettük a kiképzés alapjává, azonkívül a légoltalmi ismeretek elsajátítása, gyakorlása szintén fontos kötelességgé vált. A mult tanévben nyert légoltalmi kiképzést folytattuk, gyakoroltuk, hogy légiveszély idején komoly szolgálatokat tehessünk. A városi légoltalmi szolgálatba belekapcsolódott minden középiskolás cserkészcsapat. Ezeknek a légoltalmi cserkészegységeknek a parancsnoka a 47. sz. csapat parancsnoka. Szolgálatunkat igénybe is vette a város, amikor a város összes figyelő és riasztó őrségei a cserkészek közül kerültek ki. November 20—21-én majdnem 36 órás szolgálatban voltunk. A 47. sz. csapat a belvárosi templom tornyában figyelő, a városi székház tornyában riasztó szolgálatot tartott. Ugyancsak légoltalmi szolgálatban voltunk december 2-án, az országosan elrendelt riadónapon. Résztvettünk a város örömünnepein, amikor visszatért magyar testvéreinket ünnepeltük a Széchenyi-téren. Nagy öröm és boldogság hatotta át a csapat tagjainak a szívét, amikor legalább 14 cserkésze elmehetett a parancsnok vezetésével december 4—6. napjain Kassára és jelen lehetett a kassai cserkészek első magyar fogadalomtételénél és az ő első fogadalomtételükkel együtt megújíthatták fogadalmukat. Az öröm napjai mellett a gyász is reánk köszöntött. Egyik kedves halottunk, jóságos pártfogónk, Závodszky Levente dr., a pécsi tankerület nyugalmazott főigazgatója volt, akinek temetésén nemcsak mindnyájan ott voltunk, hanem a temetés rendezésében a többi iskolás cserkészcsapatokkal együtt részt vettünk. A másik kedves halottunk, szerető és szeretett cserkésztestvérünk, Bacsó László cserkésztiszt volt, akit rövid 10*