Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1936
III. A Mecsek és a Magyar Középhegység közös virágkülönlegességei
XV II. A Mecsek és a Magyar Középhegység közös virágkülönlegességei. Bevezetés. A Mecsek-hegység és a tőle délre fekvő Nagyharsányi-hegység vagy Szársomlyó legritkább virágai kétségtelenül azok, amelyek ezeken a hegyeken és a környező dombsorokon díszlenek. Ezeket a Ciszterci Rend pécsi Nagy Lajos-gimnáziumának Értesítőjében három év előtt A baranyai flóraterület különlegességei címen ismertettem. (3. sz. Lásd a cikk végén az irodalmat!) Már kevésbbé zárt területen nőnek csonka hazánknak azok a ritkaságai, melyek Baranyán kívül még a Dunántúl déli részén is megtalálhatók. (L. A baranyai és déldunántúli flóraterület közös különlegességei. 10. sz.) A geográfusok elgondolása szerint valamikor a Mecsek és a Magyar Középhegység összefüggött egymással. Ebben a geológiai korban sokkal melegebb volt Magyarország éghajlata, mint most. Ezt az elméletet támogatja az a tény, hogy a Mecseken és Magyar Középhegységben több növényfajt találunk, melyek az országban másutt nem nőnek. Ezek jórészt déli és délkeleti elemek, melyek melegebb idők ereklye (reliktum) növényeiként tekinthetők. A Mecsek-hegység és a Nagyharsányi-hegy növényvilágát a továbbiakban együtt a Mecsek növényvilágával egyértelműleg veszem. Simonkai Lajos mikor Baranyában járt 1873-ban, úgy találta, hogy nincs nagy különbség a Mecsek és a Budai-hegyek virágfakadásának ideje között. Borbás Vince vele szemben úgy gondolja, hogy a Mecseken jelentékenyen koraibb a virágfakadás, mint a Magyar Középhegységben. Én szintén Borbás Vince felfogását fogadom el. Véleményem bizonyítására külön fejezetben közlök adatokat a mecseki virágfakadásról a régi irodalom és a saját 6 éves tapasztalataim alapján. A második fejezetben ismertetem magukat a növényfajokat. Míg a harmadik fejezetben bemutatom azt a növénykörnyezetet, melyben ezek a fajok élnek Baranyában és a Magyar Középhegységben különös tekintettel az erdei fákra és cserjékre, melyek alján virágainkat meg lehet találni. I. A mecseki virágfakadás. Nendtvich Károly írja 1836-ban, hogy az óév végén már megjelenik gyakran az illatos hunyor (Helleborus odorus). Márciusban már egymásután virítanak az első tavaszi virágok. Majer Móric 1859-ben február 20-án virágzó Helleborust talált. Ezt megelőzőleg február 10-én már az orgonához hasonló Daphne mezereumot szedett. 1937-ben február 25-én virágzott. Február 23-án hóvirágot és mogyorót talált teljes virágzásban.
