Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1935

I. Nagy Lajos nyomdokain

4 címerében a magyar négy folyam körül ott voltak Lengyelország, Nápoly, vörös Russia, Moldva, Szerbia, Bulgária, Horvátország, Dalmácia és mindkét Szicilia címerei. Csaták, diadalok tették naggyá őt; a művészetek, tudományok, a nemzetgazdaság, szóval: a pénzügyi, politikai és kulturális újjászületés a hazát. Tíz országnak volt ura a daliás magyar király. Ez volt a magyar imperializmus kora. Magyarország KeletEurópa nagyhatalmává lett. Az ideális, középkori, keresztény lovag mélységes vallásosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy többször elzarándokolt Váradra Szent László király sírjához, akit mintaképül választott. Kegyeletének beszédes tanúi Máriacell és Achen magyar kápolnáiban őrzött fogadalmi ajándékai, drága műkincsei. Hervadhatatlan érdemei vannak a hit terjesztése körül. Keresztvízre vezette a litvánokat és tatárokat, oláhokat és ruténeket, kunokat és bulgárokat. Állandó keresztes hadjáratot viselt a Balkán schizmatikus népei ellen és mindenütt megújította „a hit világát" mint a ,,szentszék zászlótartója". Udvara a tudományok és művészetek melegágya, Dante, Petrarca, Boccaccio elragadtatással szólnak visegrádi, óbudai fényes udvarairól, a humanista magyar műveltségről. A kolostori, székesegyházi és káptalani iskolák is növekednek és magas színvonalra fejlődnek alatta. Kiváló bizalommal és szeretettel viseltetik a ciszterciek iránt; messze híres ajándék-műkincseit is ők viszik ki Achenbe. Sokszor, szívesen látott vendége a pilisi apátnak. Szorgalmazza, hogy a rendtagok magasabb kiképeztetés céljából látogassák a párisi, toulousi, bolognai egyetemeket, mert nemcsak a tanügy terén vette igénybe munkájukat, hanem a bíráskodás, közigazgatás, a kancellária, a kir. diplomácia ügyeivel is megbízta őket. Országát, de első sorban Pécs városát a műveltség magas fokára emelte; a múltba tekint és a jövőbe lát és fenkölt szelleme megérti, hogy a kultúrfölénye egy nemzetnek hatalmasabb fegyvere, mint a szuronyok erdeje. Azért kegyelte különösképen Pécs városát, mert e város kedvező földrajzi fekvésénél fogva épen alkalmas arra, hogy arculatával dél felé tekintve, a Balkán civilizálását szolgálhassa. Kegyelt városában emlékét az Erzsébet-Tudományegyetem aulájában Dudits Andor freskója, nevét viselő intézetünk palota-előcsarnokában meg Nagy Mihály elefántcsontszínre majolizált pirogránit szobra örökíti és idézi a hálás késő utódok elé. Pécsi szobrászművészünk szívébe zárta a nagy király mélytengerzöld-tónusú trónuson ülő alakját és kétségkívül oly szeretettel formálta ki a királyi vonásokat, hogy ezek nyomán tanítványaink is sikerrel faraghatják ki önmagukból a tökéletes férfiú, a művelt úri ember, a lovag és szent szobrát egyenesen avval a céllal, hogy e művészi munka a mennyei kiállításra kerüljön. A martir magyar nemzet ma sóhajtva tekint vissza az ő fényes korára; felsóhajt, de bíztató, bátorító érzést is merít magának. Una salus victis . . . Egyetlen, legértékesebb kincsünk, bevehetetlen fellegvárunk: kulturfölényünk megvan még. In hoc signo victoria. Ezt őrizzük, ezt féltjük, ezt tartjuk és az ő nagy egyéniségének varázsa alatt addig is eleibe dolgozunk lassan, de biztosan, következetesen és céltudatosan a sorsdöntő napoknak, amikor majd fordul egyet a vajúdó idők kereke és a történelem igazságtétele eljő.