Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1935

IV. Iskolánk az 1935—36. tanévben

33 Tanulmányi kirándulások. Az idei tanévben hosszú szünetelés után ismét rendeztünk tanulmányi kirándulást. Ütünk céljául Sopron, Győr, Pannonhalma és Zirc megtekintését tűztük ki. Máj. 26-án délben indult el 28 tanuló Mayer Móric és Oppermann Balduin tanárok vezetésével. Egyfolytában tettük meg az utat Sopronig. Még sem volt unalmas az utazás. A játék és vidám ének csak akkor szünetelt egy kis időre, mikor a trianoni határ mentén robogott a vonatunk. Sopronban már vártak bennünket Schnattner Szigfrid és Szigeti Paulin bencés tanár urak derék cserkészeikkel, akik Sziklai Jenő bencés igazgató úr szívességéből állandó kalauzaink voltak. Az állomásról szállásunkra, a Vörös Kereszt Üdülőházába siettünk. Jólesett lepihennünk ebben a barátságos, tiszta otthonban. Május 27-én szent mise után elindultunk a város megtekintésére. Bejártuk a régi utcákat, benéztünk egy-egy patrícius ház udvarába. Egy boldog kor jólétéről, ízléséről tanúskodik itt minden. Nyugalom és barátságos melegség uralkodik a belvárosban, mintha tudomást sem venne a modern élet friss lendületéről, amely az új városrészekben a haladást és fejlődést képviseli. Civitas Fidelissima! Milyen büszke cím! Szívesen megadjuk Sopron városának. De nem tagadjuk, hogy a népszavazásnak a Városi Múzeumban kiállított emlékei és adatai szomorú tanulságokat is szolgáltattak. Megnéztük a város környékét is. Autóbuszon elmentünk a híres kőbányába. Innen egészen közelről láttuk a Fertőt. Délután a Lőwereknek nevezett városi parkban sétáltunk, s a kilátóról gyönyörködtünk a városnak és környékének szépségeiben. Elmondhatjuk, hogy Sopronban jól éreztük magunkat. Hálás szívvel mondunk itt is köszönetet Sziklai Jenő igazgató úrnak, Schnattner Szigfrid és Szigeti Paulin tanár uraknak szíves támogatásukért, fáradozásukért és kedves figyelmükért. Máj. 28-án reggel értünk Győrbe. A délelőtt folyamán megnéztük a püspöki várat, székesegyházat, néhány más templomot és a várost átszelő két folyót. Sajnos, az eső miatt időnk jó részét fedél alatt kellett töltenünk, pedig lett volna még mit megnézni, Délután indultunk Zirc felé. Pannonhalmán néhány órára megszakítjuk utunkat, hogy megnézzük az ősi bencés apátságot. Volt látnivaló bőven, de a legértékesebb volt számunkra az a tudat, hogy a magyar mult Szentföldjén járunk. Keresztény kultúránk bölcsőjénél Szent István, Szent Imre és Boldog Mór emléke hat meg bennünket. Szomjas lélekkel hallgatjuk vezetőink, Kováts Arisztid alperjel úr és rendtársa magyarázatait. Évszámok, nevek, eddig csak száraz adatok, elevenednek meg itt a kövek tanúsága alapján. És megéreztük Szent Benedek szellemét, aki szerzetesei gondjaira bízza a vándorokat. Az alperjel úr jósága éreztette meg velünk. És ez nagyon jól esett mindnyájunknak. Hálával gondolunk rá mindig. A megáradt Cuha völgyében siet vonatunk Zirc felé. Esteledik, mikor feltűnnek az apátsági székesegyház tornyai. Nincs időnk az első benyomásoknál időzni. Szállásunkra, a Postás Erdei Házba megyünk. Megint erdőben vagyunk, 400 méternyire a tenger színe felett. Kissé borzongunk a bakonyi szellő hüvösségétől, de tág tüdővel szívjuk a késői tavasz illatát. Odalátunk az óriási monostorra. Aggódva kérdezzük 2