Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1934

10. Tananyag - 11. Iskolánk az 1934—35. tanévben

53 kes nyomokat hagyott tanítványai lelkében, de nemes testvéri tulajdonaival igen kedves emléket állított magának kartársai belső világában is. Ép azért csak őszinte sajnálkozással tudtunk búcsút venni tőle. Kiváló lelkiismeretességgel teljesített ni unkáját ezen az úton is hálás lélekkel megköszönjük s biztosítjuk őt távollétében is a tanári testület meleg rokonérzéséről. Torma Pétert, aki tanári munkásságát intézetünkben kezdte meg, testvéri szeretettel fogadtuk — abban a reményben, hogy ifjú erőit készséges buzgalommal állítja be az ősi intézet magas érdekeinek szolgálatába. E szerint a tanári testület az igazgatón kívül 15 ciszt. r. oki. r. tanárból, egy világi oki. rajz- s egy világi oki. testnevelési tanárból állott. Látogatás. Alszeghy Zsolt dr., az Országos Közoktatási Tanács előadó tanácsosa, budapesti gyakorló középiskolai tanár, a vkin. 4770. sz. rendeletéből a magyar nyelvi oktatás módszerének s eredményének tanulmányozására febr. 17-én látogatásunkra érkezett. A következő napokban meghallgatta a magyar tanárok előadásait s tapasztalatait magánbeszélgetés formájában közölte a szaktanárokkal s az igazgatóval. Valláserkölcsi nevelés. Az 1924. évi XI. t.-c. 1. §-a az oktatás mellett a nevelést is elsőrendű feladatává teszi a középiskoláknak. Az állami célkitűzés, amely megkívánja, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá alakítsuk, teljesen harmonikus a keresztény életfelfogással s ennek keretében a szerzetespapi ideállal, amelyet a tanári testület hivatásánál fogva szolgálni köteles. A keresztény világnézetnek s a rajta nyugvó kultúrpolitikának a nevelés szempontjából vett állásfoglalását a modern szellemfejlődés is erősen alátámasztja. Azok a szemlélődök, akik valamikor a rideg természeti okság elvét tették meg az élet kényurának, idegenül voltak kénytelenek megállni a kultúra vívmányai előtt. Egy történeti esemény, egy költemény, egy művészi alkotás, egy nemzeti nyelv kialakulásának megfejtésére nem lehetnek elegendők a szükségképen ható okok. Itt teleológiai, céltudatos, szabadon működő okok is szerepelnek. Windelband, Uickert, Dilthey kézzelfoghatóan igazolják, hogy a természettudomány s az emberi történés ismeretelméleti szempontból egészen külön világot képviselnek. A keresztény életfelfogás a szellemfejlődésnek megkezdett s immár széltében járt útján még egy hatalmas lépéssel megy előre. Nem elégedhetik meg sem a fizikai, sem a szellemi causalitas törvényeivel, hanem a metafizikai okság elvét is beiktatja a maga rendszerébe. A változó, relatív értékek mellett ugyanis a változatlanok s az abszolút jellegűek is erősen provokálják a figyelmet. Gondoljunk csak itt a mi erkölcsi létünk fölött kifeszített örök s mozdulatlan normákra! Ezekkel szemben a materializmus is, a szellemi relativizmus is tehetetlen. Ez a világszemlélet teljes mértékben méltányolja az előbbi irányzatok minden szolid kutatási eredményét s azoknak összefoglaló keretét és koronáját képezi. Ép azért a nevelő-oktatás végső alapelveiért ezen a címen is kénytelenek vagyunk hozzá folyamodni. (V. ö. Eggersdorfer: Jugendbildung, 1935.) A jelzett felfogás alapján igyekeztünk minden alkalmat megragadni, hogy a tanulók figyelmét a magasságok felé irányítsuk. Az Egyház egyetemes törvényeihez simulva vasár- .és ünnepnapokon sz. misét és prédikációt hallgatott az ifjúság. A tanév enyhébb időszakaiban hétköznapokon is elvezettük a tanulókat sz. misére. Részt vettünk a szokásos egyházi körmeneteken s ájtatosságokon. Imával kezdtük s végeztük az előadásokat. Rajta voltunk, hogy az ifjúság minél sűrűbben használja ki azokat a kegyelmi forrásokat, amelyek a szentségekben állanak rendelkezésére. Az iskolai előadásokban is törekedtünk rávezetni az ifjúságot a világ Alkotójának megismerésére s szeretetére. A húsvéti ünnepeket meg3