Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1934
6. Az intézet multja
XI I. Az intézet múltja. A jelenlegi ciszterci reálgimnázium eredetileg a Jézus-társaság iskolája volt. 1716—1726-ig épiilt Széchenyi György esztergomi érsek áldozatkészségéből. 1773-ig a jezsuita atyák vezették. Három évre püspöki joghatóság alá került. 1776-ban, amikor Pécs tankerületi székhely lett, archigimnázium rangra emelkedett s a tanulmányi alapból fenntartott s állami kezelés alatt álló iskola lett belőle. Ezt a címet 1802-ig viselte. Az iskola életében — jórészt II. József rendeleteinek utóhatásakép — a hanyatlás jelei mutatkoztak. Ép azért Ferenc király 1802-ben a Sz. Benedekrendre bízza annak ellátását. Ezen időtől kezdve 1814-ig a concessio jogán s a viselt anyagi terhek révén a pécsi gimnázium a Sz. Benedek-rend iskolája. Minthogy azonban a rend egyelőre nem tudott szerzetestanerőket küldeni az intézetbe, Paintner Mihály főigazgató Dréta Antal ciszterci apátot bírta reá a gimnázium átvételére. A ciszterci rendtagok az 1814—13. tanév kezdetétől kezdik meg Pécsett az ő kultúrmunkájukat. A gimnáziumi teendők ellátása mellett 1831—48-ig a Szepessy püspök által megalapított jogliceumban is tanítanak. 1826—1848-ig pedig az ú. n. nemzeti iskolák igazgatói tisztségét is a gimnáziumi igazgatók viselik. így a tevékenységük — a theológiát kivéve — Pécs város összes iskoláira kiterjed. A negyvennyolcas idők nehéz megpróbáltatásokat hoztak a pécsi ciszterciekre. A gimnázium katonai kórházzá alakult. Ideiglenesen a liceumban tanították az ifjúságot. Az 1849-ben életbeléptetett új tanulmányi rend, az Entwurf, amely a régi gimnáziumot s a liceum bölcseleti szakaszát forrasztotta össze főgimnáziummá, még jobban megszaporította a nehézségeket. Vegyes összetételű tantestület alakult, amely harmonikus egységgé forradni sohasem tudott. A Ciszterci Rend tulajdonát képező helyiség visszaszerzéseért hasztalan tettek lépéseket. Villax Ferdinánd zirci apát már abban az irányban vette fel a tárgyalásokat a tanügyi hatósággal, hogy a rendtagok teljesen odahagyják Pécs városát, ahol hivatásuk teljesítése elháríthatatlan akadályokba ütközik. A hosszas kUzködés után Rezucsek Antal zirci apát csak új áldozatok meghozásával tudta megoldani a nehézségeket — magára vállalván az egész főgimnázium anyagi és személyi gondjait. A rendtagok s az iskola 1865-ben térhettek vissza régi otthonukba, amelyet előbb alaposan megújítani, de egyben az időviszonyoknak megfelelően bővíteni is kellett. A rendház déli falához simuló kelet-nyugoti szárny ekkor épült. Az intézet az otthonából való számkivetettséget erősen megsínylette. Szalay Alfréd dr. igazgatónak szinte az intézet teljes újjászervezéséről kellett gondoskodnia. Véglegesen rendezte a rajz- s tornatanítás ügyét; az intézet elkallódott tanügyi felszerelését friss szerzeményekkel pótolta; a tanári s ifjúsági könyvtáraknak, főleg pedig a fizikai szertárnak ő vetette meg az alapjait. Az 1883. évi XXX. t.-c., amely nagy körvonalakban ma is szabályozza a középiskolák szellemi
