Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1934

4. Böröcz Marcell dr.: Horatius jubileumára.

18 lemtelenségét kellett szemlélnie; ez a Róma lelkesíti, amikor Augustusban a „pacificator Orbis t err arum"-ot, a birodalom megmentőjét, ünnepli és hazafias ódáiban ideális gondolatokról, nemzetfenntartó erkölcsi erőkről, a feddhetetlen életről, a tiszta lelkiismeretről, az egyszerű erkölcsökről, a józan, egészséges életbölcseségről, az arany középszerűségről, általános nemzeti érdekű dolgokról, a polgári kötelességekről énekel, amelyekkel a közerkölcsiség megjavulását vélte előmozdíthatni. Méltán lett világhírűvé az ódák III. könyvének első hat ódája, különösen az „Odi profanum vulgus et arceo", „Angustam amice pauperiem pati" és a „Justum ac tenacem propositi virum" kezdetűek, melyekben erőteljes hangon hirdeti a nemzeti megújhodás szükségességét és első sorban az ifjúsághoz fordul, mert annak kezében van a haza szebb, jobb jövője, akkor, ha felkarolja a szabad köztársaság aranykorának nemes erényeit: az egyszerűséget és mértékletességet, a honszerelmet és önfeláldozó áldozatkészséget. Ügy véljük, nem végzünk meddő munkát, ha úgy jellemezzük a gazdag tapasztalatú, megállapodott életbölcseségű költőt, ha idézzük legszebb szentenciáit, műveiben megnyilatkozó életbölcseségének főbb elveit, frázisait, amelyek minden időkorban, minden körülmények között szépek, nemesek, bölcsek, örökérvényűek és alkalmazhatók, mert általános értékűek: Egészségesoérű, kemény ifjú nemzedék kezében van a haza sorsa. — Nem a vagyon, hanem a nyugodt lelkiismeret és a kevéssel való megelégedés, a szerénység teszi az életet boldoggá. — A kapzsi és tékozló egyaránt botor; minden órádnak leszakaszd virágát, mert ki tudja, hogy megéred-e a holnapot; a halál úgyis egyformán bezörget a palota és kunyhó ajtaján; a halál a legnagyobb demokrata, légy erre elkészülve és az arany középszert tartsd szemed előtt mindenben, még élvezeteidben is! — I-égy istenfélő, szeresd a hazát és utánozd őseink jámbor erényeit, mert az erkölcs pusztulása a haza veszte is. — Irigyeljük a másét, azért nem vagyunk boldogok. — A bölcs nem vágyik semmire. — Balgák azok is, kiknek főtörekvésük a gyomruk, ínyük, hiszen nem ebben van a legfőbb jó. — Az istenség iránt tisztelettel kell lenni, mert létezik, ő hatja át a világot és tartja fenn. — Ne legyünk ezért vakmerőek. — A legmélyebb alázattal szól az istenekről. Nagy tisztelettel említi a dicső hősöket: Regulust, a Scaurusokat, Paulust, Fabriciust, Curius Dentatust, Camillust, Catot, kinek a halálát „nobile letum"-nak nevezi. — Elégedettség és mérséklet, erény, bátorság, igazságosság és álhatatosság, kegyesség, szelídség, az istenek tisztelete és jó erkölcsök, a kapzsiság megvetése, a bűn kerülése és az élet bölcs felhasználása teszik az igazi bölcset. — Nyugodt kedély és az isten ajándékával való megelégedés ad boldogságot. — A csekély bajokat tűrni kell. — Az erényt önmagáért kell gyakorolni. — Senki kegyét se kell keresni, kerüld a kapzsiságot. — Csak a kivihetőt és megvalósíthatót kell gondolni, minden szenvedély kerülendő. —• Az ingadozó, a szeszélyes emberek szerencsétlenek.— Élvezzük az életet, a halál elkerülhetetlen! — A gondok és tervezgetések megölik az embert. — Élj kevés gonddal, rövid az élet. — Ne gyötörd magad a jövő kutatásával, mert az istenek ezt elzárták a halandó szemei elől. — A tetteknél a szándékot kell tekinteni. — Az erény megszerzése gyakorlás által történik. — A lemondás mulandóságról beszél. — A legfőbb jó az ember belső lényének a teljes megelégedésében áll, melyet „aequus animus"-nak nevez, máshol „aequa mens"nek és „otium"-nak. — A boldogság nem a gazdagságban, a hatalomban és az élvezetekben van. — A kincs, hatalom nem oszlatja el a bút a fénypalotákból sem. — A lelki nyugalmat gyöngy, arany, bíbor nem szerzi meg. — Márványcsarnokok, ragyogó bíbor, falernumi bor, keleti nárdusok illata nem gyógyítják meg a beteg szivet. — Hiába űzzük a szerencsét gyors paripán, mert a lovas háta mögött ott van a sötét gond. — A boldogságot feltalálhatjuk szerény