Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1934

2. Kiss Albin: Mátrai Rudolf.

10 utolsó éveiben a legfőbb tanügyi hatóság még előkelőbb állami teendők elvég­zésére hozta kombinációba a nevet. A halál azonban nem értékeli az emberi ter­vek nagyszerűségét. Az eleven munka láza az örök esendességnek volt kénytelen átadni helyét. Ezek az ő éleiének kiilső keretei. IIa röviden kívánjuk összegezni az ő belső világának jellegzetes vonásait, a keresztény idealizmuson megnemesedett lelki esztétikának kedves, meleg, szíveinket szinte magnetikus erővel foglyul ejtő kristályalakját födözziik fel benne. Egyszerű családból származott. Szerény életviszonyok között nevelkedett. Ügy tetszik mégis, mintha egy erőteljesen kifinomodott előkelő család ősi tradí­cióit örökölte volna. ízlése választékos. Modora lebilincselő. Érzületében szinte állandósult az ünnepies tónus. Szavaiban gyengéd és méltányos. Elhatározásaiban energikus és könnyed. Cselekedeteiben korrekt. Reális szaktudománya: a mennyiségtan és természettan lelki világát nem tudta teljesen kielégíteni. A rideg törvényszerűségek, amelyek bennük a kutatási anyagot képezik s a hasznossági elv, amelynek per excellentiam szolgálatában állanak, kissé idegenül hatottak arra a lélekre, amely egy kis kerti virágon, egy antik bútordarabon, egy Millet-képen szinte órák-hosszat el tudott éldelegni. Bizo­nyos belső hiányérzetet óhajtott kipótolni akkor, amikor sorra tanulta a nagy európai kultúrnépek nyelveit s ezen a réven törekedett felkutatni a hajlandósá­gainak jobban megfelelő életperspektívákat. Az irodalom terén azonban nem csu­pán esztétikai sóvárgását igyekezett betölteni, hanem kész örömmel kereste és vizsgálta azokat a problémákat, amelyek a modern ember s a modern társadalmak lelki krízisére vonatkoztak. Nagy rokonszenvvel fordult kivált a francia írók azon gárdája felé, amely a naturalizmus által megkoptatott emberideál új életre kel­tését a feledésbe ment régi értékek, a vallási s erkölcsi eszmék, terepfoglalásától remélte. Bourget Lrtape-ját magyarra is lefordította. Az volt a meggyőződése, hogy a szépirodalom palástjában megjelentetett természetfölötti világnézet alkotja az egyik leghatásosabb formáját a modern apostolkodásnak. Mikor utazott s ismereteit gyarapítani igyekezett, az ő lelki beállítottsága a természetben s az emberi művekben is mindig a szépnek kristályalakjait keres­tette vele, de egyben a humánum körében azokat a jelenségeket, amelyek a kalobiotikával állottak kapcsolatban. Mikor magánbeszélgetéseiben, de kivált fel­olvasásaiban tapasztalatairól időnkint elszámolt, feledhetetlen élmény volt észrevenni a természetnek s a szellemi kultúrának azt a sok értékes nuance-át, amelyet meg­ragadni tudott; de ugyanakkor azt a formát is, amelyben megfigyeléseit előtárta. Apró, lapidáris mondatai, mint csillogó gyöngyszemek, sorakoztak egymás mellé. Prohászka városában élvén, mintha meglátásai élességében s a külső előadás for­májában is a nagy egyházfejedelem hatása lenne rajta érezhető. Bizonyos azonban, hogy a maga eredetisége aranyporával is behinti az átvett örökséget. Mikor a modern költészet egy kiváló képviselőjét. Mécs Lászlót, üdvözölte székesfehérvári látogatása alkalmával, a neves papköltő úgy nyilatkozott, hogy pillanatokra jöve­tele célját is elfelejtette, annyira meglepte őt a beneventáló beszéd gondolatvilága és stílusa. Spanyolországi útjáról Pécsett is tartott egy előadást. A gyönyörű kathedrálisok, amelyek a vásznon kivetődtek előttünk, magukban is felemelő poézist képviseltek. Mégis, mintha új fényt kaptak volna azoktól a megfigyelé­sektől s attól a thémához nagyszerűen simuló poétikus prózától, amelyekkel azok szépségeit meg tudta érzékeltetni velünk. Talán ennek a szemlélődési iránynak köszönhette azt a meleg, altruista szívet, amelyet kinevelt magában. Nem tartozott azon egyének sorába, akik ember-

Next

/
Thumbnails
Contents