Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1933

45 Albin dr. főigazgató, ami egykori, kedves, jó történelem tanárunk emelkedett szólásra s .az ő mély hálára lekötelező kedves hangján beszélt hozzánk jólesően, különösen kiemelve azt, hogy abban van a Rendnek a legnagyobb megnyugvása, hogy a tanítványok évről-évre visszatérnek az ősi intézetbe, leróni a hálát nemcsak az élő, hanem a halott tanárokkal szemben. Nem feledkeztünk meg azokról a társainkról és tanárainkról sem, akik a világ egyik legszebb fekvésű temetőjéből tekintenek vissza az élőkre. Mikor megkoszorúztuk sírjaikat, bizony átvillámlott lelkűnkön az a nagy gondolat: Az élet élőkből és holtakból áll, de a halottak többen vannak. Ki tudja, ha mégegyszer visszatérünk, nem tartozunk-e már majd ini is sokan ahhoz a többséghez!? Találkozásunkat ünnepi ebéddel fejeztük be, amelyen Barna Jácint tanár úr képviselte a Rendet és az iskolát. Az ebéd alatt dr. Sillay Aladár mondta az emelkedett hangú és gondolatokban gazdag felköszöntőt a Ciszterci Rendre, amelyre Barna Jácint tanár úr válaszolt, mindannyiunkra mély hatást tévő beszéddel. A Ciszterci Rend kiváló Apátúrát táviratban üdvözöltük, amelyre meleg hangú válasz érkezett. A délután folyamán ki-ki visszament otthonába. Elváltunk egymás iránt mindenkor érzett nagyrabecsüléssel, 5 év múlva a viszontlátásra! Azután?... Ez az „azután" a jó Isten kezében van! Mi csak egyet akarunk! Hűséges diákok kívánunk lenni! És szeretnénk még egyszer boldog magyarok lenni! Boldogok, mint akkor, amikor diákok voltunk! Megjelentek a találkozón: Dr. Ábrányi Alajos, kir. tvszéki bíró, Pécs, dr. Brisits Frigyes, ciszt rendi tanár, Budapest, Deutsch Kornél, mérnök, Mohács, Domos Gyula, honvédszázados, Budapest, dr. Dőry Gyula földbirtokos, Tass-puszta (Heves m.),Felber Arthur, kir. ügyész, Pécs, dr. Fodróczi Vilmos, állomásfőnök, Pécs, Garay Lajos, m. kir. honvédőrnagy, Pécs, dr. Jobst Pál, orvos, Pécs, Hardy Sándor, m. kir. műszaki tanácsos, Budapest, Homolu János, gazdasági titkár, Budapest, Lányi Emil, plébános, Zomba, dr. Nagy Valér, m. kir. államrendőrségi tanácsos, Budapest, Navracsics Ferenc, plébános, Keszű, dr. Sillay Aladár, m. kir. őrnagyhadbíró, Budapest, Sümeghy Ferenc, Máv. intéző, Budapest, Szendrődi Rezső, kir. tvszéki bíró, Pécs, Újhelyi József Tivadar, premontrei kanonok, Szombathely, Tízéves találkozóra jöttek össze jún. 2.-án a pécsi ciszterci reálgimnázium 1924-ben végzett növendékei. Meghívók mentek szét az ország minden tájára, városokba, falvakba, hogy az ott élő volt ciszterci diákokat figyelmeztessék a pécsi találkozóra. Az előkészítő bizottság nem nagyon bízott a találkozó sikerében. Számolt a nehéz időkkel, a volt osztálytársak rózsásnak nem mondható anyagi helyzetével és azzal, hogy az elmúlt nehéz évek alatt elmosódott a lelkekben a diákkori barátság sok szép emléke. De nem így történt. Szombaton reggel az ódon rendház előtt csaknem teljes számban jött össze a régi nyolcadik osztály. A pécsiek és vidékről érkezettek őszinte, meleg barátsággal köszöntötték egymást és vidáman, a napi gondoktól felszabadult lélekkel elevenedtek fel az iskola padjaiban eltöltött évek felejtheteten emlékei és az öreg diákok párba állva, elindultak a diákmisére. Jung György dr. hittantanár mondotta a szentmisét és volt osztálytársai ministráltak neki. A szentmise után a temetőbe mentek a találkozó résztvevői és virágot tettek felejthetetlen emlékű latin professzoruk, Bu/.ássy Ábel és három osztálytársuk sírjára. Módly Dezső ciszterci tanár klasszikus szavakkal emlékezett meg Buzássy Ábel főigazgatóról. A kegyeletes megemlékezés után a temetőkápolnában gyászmise volt, amelyet Leimeter Tibor nagynyárádi káplán tartott az elhunyt tanárok és osztálytársak lelkiüdveért, a rögtönzött énekkar pedig gyászdalokat énekelt.