Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1933

15 találhatók. Baranya vármegye, illetve Pécs városa ebben a tekintetben sok s/ép természeti és művészi emlékkel rendelkezik. Elég a természeti emlékek szempontjából csak a megye területén található kőzetekre és állatokra (abaligeti és mánfai barlangok állatvilága) hivatkozni, melyek Magyarország, illetve csonka hazánk területén másutt nem lelhetők. Növényeink között is — amint láttuk — sok a különlegesség. A baranyai flóraterület különlegességeinek a felkutatása nagyjából már megtörténtnek tekinthető, bár még mindég tisztázásra vár egy-két nagyon fontos kérdés és a szorgalmas, nagyvonalú és kiterjedt kutató munka még egvet-mást feltárhat. Ügy, hogy a búvárkodó botanikusra még szép feladatok várnak. Hisz Simorikai (1873) óta igazi rendszeres kutató munkát valóban képzett szakember hosszabb időn át Baranyában nem végzett. De van még egy másik feladata is a természet szépségeit kedvelőknek. A meglévő értékek megmentése és megőrzése. Amikor azt hallom, hogy a villányi virágárus magyar kikericset árul, melynek egyetlen lelőhelye a nagvharsányi hegy oldala; amikor vad bazsarózsa, melyet csak a Zengő körül lehet szedni Csonka-Magyarországon, nemcsak a pécsváradi, hanem a hoszszúhetényi árusok révén a pécsi virágpiacra is kerül és amikor „ebből a ritka Doronicumból egy egész csokorral szedtem" (volt vagy száz darab a csokorban) jelszóval pusztítják csak a Mecseken termő kaukázusi zergevirágot (Doronicum caucasicum) és amikor irtó hadjárat indul a kosborok és így a szarvas bangó fOphrys cornuta) ellen is, ha épen kézbe akad ez a ritka virág és amikor a csodabogyót (

Ruscus) a pesti piacokra szállítják örök zöldnek: akkor nem látszik jogosulatlannak a természetvédelmi gondolat hangsúlyozása a vadvirágos Mecsek érdekében. Művelt nyugati népek már megalkották természetvédelmi törvényeiket, sőt kisebb keleti országok közül is nem egy. Nálunk is meg lesz a mód természetvédelmi törvények útján arra, hogy gondoskodjunk a baranyai botanikai különlegességek védelméről. Általában a virágok tövestől való pusztítása és a ritkaságoknak még csak szálankint való irtása nem méltó azokhoz, akik a természet szeretetének a jegyében mennek ki az Üristen szabad ege alá és az erdők ölébe, és ott barbár irtó hadjáratot kezdenek a szegény tehetetlen növényekkel szemben. Természetesen szabad vadvirágokat szedni a saját gyönyörűségünkre, bár sokan azt tartják, hogy csak vadon, a természetben szépek, de a ritkaságok pusztítása, különösen tövestől való irtása olyan természeti értékek pusztulását okozhatja, amelyeket nein lehet pótolni, mivel a betelepítések és meghonosítások eredménye kétséges és a természet ősi adottságait és szépségeit semmiféle emberi beavatkozás nem tudja pótolni. Hiányzik ezekből a mesterséges alkotásokból a természet ősi adottságainak Istentől kapott lehellete és ihlete. (Vestigia Dei.) Felhasznált források. A) Irodalom. I. Kifejezetten és kizárólag baranyai l'lorisztikai kérdésekkel foglalkozó munkák. 1. Nendtvich Károly: Enumeratio plantaruin in territorio Quinque-Ecclesiensi sponte crescentium ... Bttdae. 1836. 2. Nendtvich Tamás: Pécs és környékének viránva. Pécs. 1846. 3. Balek Rudolf: Zwei Pflanzen von Fünfkirchen in Ungarn. UBW. 1833. S. 180—181. (Ophrys cornuta, Doronicum Caucasicum.) 4. C. H. Schultz Bip.: Uber Doronicum Nendtvichii Sadler. ÜBW. IV. 1854. S. 410—2. 5. Nendtvich Vilmos in ÜBW. 1853. S. 14. (Doronicum Nendtvichii-ről.) 6. Majer Móric- Die Flora des Fünfkirchner Pflanzengebietes. Pécs. 1859.