Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1932

A jún. 23-tól júl. 12-ig tartó tábor nagy feladatokat rótt a vezetőségre. Ugyanis nagyobbrészt a most először táborozó cserkészeket kellett bevezetni a tábori életbe. De megvolt az ehhez szükséges nyugalom, a tó változatos környezete és nagy szabad térség, minden forgalomtól távol. A Velencei-tó nádrengetegei, rejtett vízi útjai ismeretlen szépségeket tártak fel a cserkészek előtt. A halászok elbeszélései, a megtett pákász-utak kellemes üdülés mellett értékes élmények voltak a baranyai fiúk számára. Hálás köszönettel kell adóznunk a főtisztelendő székesfehérvári káptalannak, amelynek birtoka a sziget és hálás szívvel gondolunk Krisztinkooich Dénes jószágfeliigyelő úrra, aki mindenben szíves készséggel támogatott bennünket. Különös hálával kell megemlékeznünk a Ciszterci Diákszövetségről, mely 200 pengős adományával és a Tulipán Asztaltársaságnak, mely 40 pengős adománnyal segítette a szegénysorsú cserkészeket, hogy résztvehessenek a táborozáson. önképzőkör. Intézetünk Faludi Ferenc-önképzőköre 1862-ben alakult. Az idei tanévben 1932 szeptember havának 18-án és 25-én alakult újra Módly Dezső tanár vezetése mellett. Választott tisztikara a következő volt. Ifjúsági elnök: Lieber Ferenc 8. o. t.; főtitkár: Keresztúri József; főjegyző: Horváth János; pénztáros: Dely István; háznagy: Eilingsfeld Béla; zsengetáros: Krausz Miklós 8. o. tanulók; jegyző: Szabó Sándor; ellenőr: Czepf József; lapkezelő: Klenner Ferenc 7. o. tanulók; aljegyzők: Angster József, Köves Gusztáv 6. o. tanulók. Tagjait az intézet három felső osztályának 168 tanulója adta. Tartott 2 alakuló, 2 választmányi, 9 rendes gyűlést, keretükben 3 szavaló versenyt, megrendezte az intézet október hatodiki, november másodikán a világháború hőseivel kapcsolatos és a március tizenötödiki ünnepségét, meg a hagyományos farsangi vidámestéket. E megadott kereteken belül a tagok munkásságáról az alábbi összefoglalás nyújt felvilágosítást. Beérkezett 30 írásmű, megbíráltak 29-et, közöttük 20 verset, 2 novellát, 1 értekezést, 1 szónoki beszédet, 1 mesét, 2 prózai, 1 verses műfordítást, 1 latin verset. Közülök a Kör dicsérettel 1, elismeréssel 10, egyszerűen 4, buzdításul 8 művet fogadtatott el, 6-ot pedig elvetett. A legtöbb mű szerzője Keresztúri József 8. o. tanuló 9 művel, köztük 6 elismeréssel. Elhangzott 4 beszéd, 10 felolvasás, köztük 2 dicséretes, az ünnepségek és a szavaló versenyek keretén kívül 6 szavalat, köztük 3 dicséretes. Szóbeli bírálat volt 34. Legtöbbször, legszebben és magvasabban Lieber Ferenc köri elnök bírált élőszóval. írásbeli bírálatot 66-ot nyújtottak be. Itt a legtöbbször bíráltak Gungl Frigyes és Vattamány Gyula 7. o. tanulók. A szokásos évvégi irodalmi és rajzpályázatot az idén is meghirdette a Kör, mert 34 tételcsoportot tűzött ki; a tagok ezek közül 12 tételt dolgozak ki 28 benyújtott pályaműben, bírálatra azonban a rostáló-bizottság csak 16 művet érdemesített. Közülök a Kör 7-et jutalmazott. 15 pengős pályadíjat nyertek: Horváth János 8. o. t. és Czepf József 7. o. t. 10 pengőt jutalmat kaptak: Klenner Ferenc 7. o. t., Keresztúri József pedig 3 jutalomdíj fejében 20 pengőt kapott. A Kóczián Sándor emlékére kiírt lírai versciklus versenypályázat alapítványi díját a Kör 10 pengős kiegészítésével Keresztúri József 8. o. t. nyerte el. A hagyományos szavalóversenyek eredménye a következő: A nyolcadik osztály versenyén első lett Komáromi László, második Darvas Jenő, a hetedik osztályban Karasz László és Horváth Antal, a hatodikéban pedig Horváth Tibor és Kiss Károly, akik részben könyv, részben pénzjutalomban részesültek. Mivel az önképzőkör élete nemcsak állapotot jelenthet, hanem igazi fejlődést is, ezért a Kör idei működéséről elmondhatjuk, hogy egészen megütötte az eddigi mértéket, sőt az ifjúság buzgalma adott több újat is. A magyar irodalmi témák mellé mindjobban odakívánkoznak a világirodalmi, a világnézeti, a művészi és a gyakorlati tárgyak és problémák, szokássá válik, hogy a rendes gyűlések mű-