Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1926

29 ébren tartsuk tanítványaink lelkében az integer Magyarország gondolatát. Ennek a nagy, boldog Magyarországnak feltámadásáért imádkoztunk naponta kétszer, amikor az előadások elején és végén elmondottuk a magyar Hiszekegyet. A hazát és vallást kigúnyoló szellemmel szemben tanítványaink lelkébe óhajtottuk oltani a nagy költő szavait: A nagy világon e kivül nincsen számodra hely... és azt, hogy a magyarnak csak egy hazát adott a végzete s ez a megcsonkított, megalázott haza, melyet egységesnek teremtett az Isten s melynek birtokáért a hegyeken, a völgyeken és síkokon egy évezreden át magyar vér folyt és tette termékennyé. A hazafias nevelés szolgálatában állottak azok az ünnepélyek, amelyeket a mohácsi csatamezőn, a tanév folyamán pedig itthon okt. 6-án, okt. 27-én, a hősök emlékének leleplezésekor, márc. 15-én stb. tartottunk. Sajnos, intézeti épületünk szűkössége az ünnepségeket is szűk határok közé szorította s a résztvevők számát jóformán csak pár szülőre, érdeklődőre és tanári karra s az ifjúságra korlátozta. A tanulók lelkületének nemességét úgy is óhajtottuk fejleszteni, hogy altruisztikus, hazafias, vallásos és emberbaráti célokra adakozásra szólítottuk fel őket. Szavunk, bár az ifjúság újabb időben ezirányban nagyon is meg van terhelve, soha sem hangzott el hiába és minden alkalommal örömmel adakoztak, a vakoknak, országos csapások alkalmával, honfitársaik felsegélyezésére stb. A fegyelmi állapot minden tekintetben kielégítőnek, sőt jónak minősíthető és súlyosabb fegyelmi büntetések alkalmazására nem került sor. Kitartó munka árán az ifjúságot őszinteségre, önérzetre, munkára és rendre, pontos engedelmességre, tisztelettudásra és minden irányban fegyelmezett magatartásra sikerült nevelnünk, aminek főkép a kirándulások alkalmával és az együttes kivonulásokkor vesszük hasznát a nagyszámú tanulók között. A tanulmányi eredmény is kielégítőnek, sőt jónak minősíthető. Egyes osztályok gyengébb eredménye szerényebb tehetségüek rovására Írandó. A tanulmányi eredményt a kimutatások adják. Tanulmányi versenyek. A budapesti tanker, főigazgató úr által 1922—23. isk. évben kezdeményezett tanulmányi versenyeket közoktatásügyünknek ritka szerencséskezü és rátermett irányítója, Klebeisberg Kunó gróf az 1924—25. iskolai évben az ország összes középiskoláira kiterjesztette. Intézetünk is három ifjút küldött fel az idei versenyekre. Ünnepeink. Az idei tanév elején mindjárt egy kegyeletes ünnepély nyitotta meg ünnepeinket. Werner Adolf dr., zirci apátúr poetikusan szép gondolata volt az: „nem lenne-e lehetséges intézeteink ifjúságát egy közös ünnepélyre csoportosítani a vesztett csata színhelyére, hogy amikor együtt rónák le kegyeletük adóját az ott elesett hősök irányában, ugyanakkor együtt tennék ki lelküket a történelmi idők szellemi áramlásainak — a múlt tanulságaiból vértezkedve e modern Mohács súlyos nemzeti küzdelmeinek megvívásához.". A zirci apátúr gondolata csakhamar testet öltött, mert mind az öt intézete lelkesedéssel fogadta a kiadott rendelkezést és szept. 26-án közös ünnepélyt tartott „a nemzeti nagy létünk nagy temetőjén". Az ünnepély szt. misével kezdődött, melyet fényes segédlettel az ünnepély főrendezője, Bitter Illés főigazg., a budai szt. Imre gimn. igazgatója tartott. Az ünnepi misén (Nagy Vazul szakavatott vezetése alatt) a pécsi intézet énekkara énekelt. Utána következett a programmszerű ünnepély. A ciszt. Rend öt intézetének növendékei adták elő az egyes számokat: szavalás, ének; az ünnepi beszédet pedig elragadó ékesszólással és magával ragadó magasztos tartalommal Brisits Frigyes dr., az elismert jeles szónok és író tartotta. Az ünnepélyen összesen 775 tanuló, 2 igazgató és 43 tanár vett részt, akik között intézetünket 331 tanuló és 10 tanár képviselte. Ideiktatjuk, amit a zirci apátúr abban a levelében írt, amelyben az ünnepély rendezéséért elismerését fejezte